Elsőként Stift Nándor (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) szólalt fel az ülésen. Napirend előtt kérdezte a Műszaki Ügyosztályt, hogy mikor készül el a Bleyer Jakab Általános Iskola játszóudvara, illetve, hogy mikor lesz kutyafuttató a Lévai utcában. Megköszönte, hogy a Patkó utca 1-5. számú házaknál elkészült a járdaszakasz, de azt is kérte, oldják még meg, hogy ez ne a parkolóba torkolljon. 

Lőrincz Mihály ügyosztályvezető a határidők kapcsán elmondta, hogy a játszóudvar november végére, december elejére készül el, a kutyafuttató várható átadása pedig december közepe.

Hauser Péter (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) a Széchenyi utcai lakók kérését tolmácsolta, amely az utca egyirányúsítására vonatkozott.

Császárné Kollár Tímea (Jobbik) köszönetét fejezte a Műszaki Ügyosztály felé, hogy megtörtént a régi posta épületének homlokzati felújítása, illetve részlegesen az épület belseje is megújult. Ehhez kapcsolódóan kérte, hogy nyissák meg a forgalom előtt a főkaput, valamint, hogy az Ébner köznél is fontolják meg az egyirányúsítást. Lőrincz Mihály mindkettőre ígéretet tett, hogy megvizsgálják.

Gáspár Béla (Fidesz-KDNP) arra emlékeztette az ügyosztályvezetőt, hogy ígéretet tett a Fodros utca 2016 végéig történő felújítására. Lőrincz Mihály elmondta: az önkormányzaton kívül álló okok miatt ez sajnos 2017-re csúszik át: a BÉKISZ program keretében előbb ugyanis meg kell történnie a csatorna-rekonstrukciónak.

Löfler Dávid (Fidesz-KDNP) a Domb utcai járda egy szakasza kapcsán jelezte, hogy azt nagyon benőtte a gaz, amit orvosolni kért. Emellett forgalomcsillapítás kialakítását is kezdeményezte az utcában.

Lőrincz Mihály a járda kapcsán kifejtette: az ingatlanok előtti járdák rendben tartása minden esetben az ingatlantulajdonosok feladata egészen az útszegélyig, ha közben bokorsáv található, akkor az is. Idős, rászoruló emberek számára, akik ezt nem tudják önerőből megoldani, az önkormányzat természetesen besegít, de ez úton is felkérte a lakosságot, hogy gondoskodjanak ezen járdaszakaszok rendben tartásáról.

Ezt követően a képviselő-testület rátért az első napirendi pont tárgyalására, amely eljárások megindítására vonatkozott a szolidaritási hozzájárulással összefüggésben. Wittinghoff Tamás polgármester rámutatott, hogy elsősorban emiatt a napirend miatt kellett rendkívüli ülést összehívni, hogy ne fussanak ki a határidőkből. Az előterjesztés ugyanis, amelyet hosszabb vita után  a képviselők 12 igen és 2 nem szavazattal fogadtak el, felhatalmazást ad arra, hogy az önkormányzat ügyvédi segítséggel Alkotmánybírósághoz, az Alapvető Jogok Biztosához, az Emberi Jogok Európai Bíróságához valamint más uniós ill. Európa Tanácsi szervekhez, továbbá rendes bírósághoz forduljon, utóbbinál kártérítési igény érvényesítése érdekében. Wittinghoff Tamás polgármester a napirendi pont felvezetéseként elmondta, hogy nemcsak az iskolák fenntartói, majd működtetési jogát vette el az állam az önkormányzatoktól, hanem – a kormány korábbi ígéretével szemben - ezzel összefüggésben néhány önkormányzatra még egy úgynevezett szolidaritási hozzájárulást is kivetettek. Budaörs esetében ez többszörösen meghaladja azt a 900 millió forintot, amit az önkormányzat korábban az intézményei működtetésére fordított. E szolidaritási hozzájárulás következtében egyébként országosan 23 milliárd forintot kívánnak beszedni, amely 10 százaléka Budaörsöt terhelné – mintha egy egymilliós lélekszámú nagyváros lenne – tette hozzá a polgármester. Budaörs az adóerő-képesség alapján való állami finanszírozás számítás első Fidesz-kormány általi bevezetését követően intézményei fenntartásához mindössze a kiadások 10 százalékára kapott állami támogatást, összesen mintegy 1 milliárd forintot.(Más önkormányzatok esetében ez 40-60 százalék.) Most nemcsak ezt akarja elvenni a kormány, hanem ennél jóval többet, összesen 2,3 milliárd forintot. Ez pedig mind a 2/3-os önkormányzati törvényt, mind az Alaptörvényt sérti, amely az önkormányzatok kizárólagos hatáskörébe utalja a saját bevételek feletti rendelkezést. Elmondta: ha ez ellen nem próbál meg az önkormányzat minden eszközzel fellépni, akkor felelőtlenül gazdálkodik a vagyonával.

Császárné Kollár Tímea köztörvényes esetnek minősítette az önkormányzat pénzének ilyen mértékű elvonását. Ezt a pénzt minden gyerektől vonják el, függetlenül attól, hogy milyen pártra szavaztak a szülei – tette hozzá. Mindaz, amit ugyanis az önkormányzat létrehozott, és vásárolt az iskoláknak, néhány év alatt teljesen le fog amortizálódni, mert az állam nyilván nem a budaörsi intézmények karbantartását fogja elsődlegesnek tekinteni, ha vannak falvak, ahol a tető is félő, hogy beszakad.

A napirend miatt az ülésen megjelent, és szót kért Csenger-Zalán Zsolt a térség országgyűlési képviselője, aki az SZMSZ-nek megfelelően az önkormányzati képviselői hozzászólásokat követően kapott szót 2 percben (amit aztán a polgármester többször meghosszabbított). Dr. Bakó Krisztina ezt megelőzően meg is szólította a képviselőt azt tudakolva, mit tett annak érdekében, hogy ne vonjanak el ekkora összeget az általa képviselt Budaörstől, hányszor szólalt fel ez ellen.

Az országgyűlési képviselő felszólalásában kifejtette, hogy akkor, amikor az oktatási rendszert átszervezték, és azt újra állami feladattá tették, a cél az esélyegyenlőség biztosítása volt. Itt Budaörsön mindegy, hogy egy gyerek hol lakik, milyen a vallása stb., az önkormányzat ugyanazt a szolgáltatást biztosítja számára. Egy országgyűlési képviselőnek az a feladata, hogy ezt országos szinten is megpróbálja érvényesíteni. Kijelentette: a fenntartói jogok elvételét követően a korábbi riogatások ellenére Budaörsön nem csökkent az iskolák színvonala. Elmondása szerint a jogszabályról való döntéskor nem lehetett pontosan látni, hogy a szolidaritási hozzájárulás hány települést és milyen mértékben érint – ez csak később derült ki számára. Hozzátette: ez felfogható egyfajta progresszív adóztatásnak, amit a liberális oldal  kívánatosnak szokott tartani.

Elismerte, hogy sok igazság van Wittinghoff Tamás kijelentéseiben, aki arról is beszélt, hogy a szolidaritási hozzájárulásról egyeztetés, előkészítés, bizottsági tárgyalás vagy hatástanulmány nélkül, egy utolsó pillanatban a költségvetésbe betett passzus alapján döntöttek. Ha a hozzájárulás az iparűzési adóbevételeket is érinti, az valóban probléma lehet – jegyezte meg. Kijelentette: kész ebben az ügyben lépni a kormányzat irányába, ehhez azonban információkra van szüksége, amit a polgármestertől meg is kért.

Wittinghoff Tamás válaszában rámutatott: igenis csökkent a színvonal, mert az Illyés Gyula Gimnáziumnak be kellett szüntetnie a nagyon is sikeres szakközépiskolai képzését, ami nagy veszteség. Az hogy másban nem volt színvonalcsökkenés csak annak köszönhető, hogy az önkormányzat mintegy 400 millió forintot tett hozzá a helyi oktatás finanszírozásához a KLIKK helyett, hogy továbbra is megvalósuljanak szakkörök, szolgáltatások, megkapják a pedagógusok a megszokott bérüket stb.

A progresszív adóztatás kapcsán aláhúzta: „én még nem láttam olyat, hogy egy állam az önkormányzatait progresszív módon adóztassa – ez is valószínűleg az unortodoxia része. Ráadásul ez a 23 milliárd forint nevetséges összeg ahhoz képest, amit az állam értelmetlen célokra eltapsol, arra viszont elegendő, hogy egy-egy önkormányzatot tönkre tegyenek.” Az országgyűlési képviselő által kért információk kapcsán megjegyezte, hogy 16 féle dolgot kért tőle Csenger-Zalán Zsolt, ezeknek azonban vajmi kevés köze van a szolidaritási elvonás jogosságához (pl. mennyit költ a város civilszervezetekre); forrásaik felosztásáról ugyanis az önkormányzatoknak joga dönteni.

Második napirendi pontként az egészségügyi ellátórendszer egyes kérdéseiről döntöttek.

Az EUROP-MED Kft. szerződését 2016. október 1-jei dátummal mondta fel az önkormányzat. Ennek értelmében november 3-tól kezdődően kell az önkormányzatnak intézmény-fenntartási kötelezettsége alapján Budaörsön az egészségügyi feladatellátás folyamatosságát biztosítani. A feladatot ideiglenesen – a nyílt pályázat lebonyolításáig - a JUMP CONSULTING Kft. látja majd el, az ehhez kapcsolódó szerződéseket a képviselő-testület jóváhagyta.

A Fidesz-frakció módosító indítványt nyújtott be a napirendi ponthoz, amelyben azt kérték, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat saját fenntartásában működtesse a jövőben az önkormányzat. Az indítvány azonban a hivatal jogi és szabályozási osztályának állásfoglalása szerint nem felelt meg a formai és szakmai követelményeknek. Másrészt, mint Wittinghoff Tamás kifejtette, súlyosan veszélyeztetné az egészségügyi ellátás folyamatosságát. Így a módosítót a testület többsége leszavazta.

A testület úgy döntött, hogy az állami fenntartású intézményekben a technikai munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak részére a költségvetésben biztosított kiegészítést ezen jogcím helyett 2016. november 1-jétől munkáltatói döntésen alapuló illetményrész jogcímen biztosítsa a munkáltató.

Jövő évtől a közoktatás teljes körű államosítása miatt az új tankerületi központ gyakorolja a fenntartói és működtetési jogokat, azaz valamennyi köznevelési feladatot ellátó intézmény üzemeltetéséért, működtetéséért is kizárólagosan felel.

A város biztosítani kívánja, hogy a tankerületi központ az általa végzett működtetés során a budaörsi önkormányzat által eddigiek szerint nyújtott színvonalon végezze a köznevelési intézmények működtetését.

Figyelemmel a fentiekre a köznevelési intézmények magas színvonalú működtetésével kapcsolatos karbantartási, üzemeltetési feladatok egységes, biztonságos és folyamatos szolgáltatása érdekében bizonyos tevékenységek tekintetében új szerződést kötött a testület a Budaörsi Településgazdálkodási Nonprofit Kft-vel.

Budaörs város önkormányzata Alsómocsolád község önkormányzatával együttműködve kidolgozta a „Digitális Jövő Települési Hálózat” elnevezésű kezdeményezést, amely kisebb és nagyobb település számára kínál lehetőséget a korszerű együttműködésre. Ez a kezdeményezés szándéka szerint hálózatba tömöríti mindazon településeket és szervezeteket, melyek keresik azokat a technológiai és intelligens szolgáltatói megoldásokat, amelyek a jobb életminőséget, a hatékonyságot, az ökológiai és gazdasági fenntarthatóságot szolgálják egy-egy településen. A testület felhatalmazta a polgármestert az alapító dokumentum aláírására.