Az október 11-én tartott ülésen napirend előtti felszólalásában Császárné Kollár Tímea (Jobbik Magyarországért Mozgalom) arról számolt be, hogy nagyon jól sikerült a Budaörsön megrendezett Czuczor-Fogarasi nyelvész konferencia. Megköszönte az ehhez nyújtott önkormányzati támogatást. Emellett kifogásolta, hogy még nem kapott választ az Europ-Med Kft-nek korábban feltett kérdéseire.
Filkey Péter (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg nem biztonságos a Bazsarózsa és a Rézvirág utca sarkán lévő játszótér megközelítése.
dr. Czuczor Gergely (Fidesz-KDNP) örömét fejezte ki, hogy sikerült 200 millió forintnyi pályázati támogatást nyerni a Csicsergő tagóvoda bővítéséhez. Megköszönte, hogy megjavították a Farkasréti úton a sebességmérőt.
Sánta Áron (Fidesz-KDNP) jelezte, hogy napokon belül megindul a Szellő utca teljes útburkolatcseréje.
Bíró Gyula (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) bejelentette, hogy a lakótelepi aláírásgyűjtés eredményeként nem lesz kutyafuttató azon a területen.
Wittinghoff Tamás polgármester megjegyezte, hogy mindenki nagyon szeretne a városban kutyafuttatókat, kivéve ott, ahol ő lakik.
Káhn János (Fidesz-KDNP) tájékoztatta a testületet, hogy megalakult a Belvárosban is a polgárőrség.
Laczik Zoltán (MSZP) azt szerette volna megtudni, hogy miért vágtak ki egy régi fát a Kálvária téren.
Filkey Péter (Fidesz-KDNP) kérte, hogy az önkormányzat is segítsen a tájékoztatásban, ugyanis január elsejétől kötelezően regisztrálni kell a kutyákat.
Kálóczi Imre (Fidesz-KDNP) jelezte, hogy a Szerviz útnál, a volt Csiki-Bege telek magasságában rengeteg parlagfű van. Kérte, hogy rendeljenek el kényszerkaszálást.
Lőrincz Mihály, a Műszaki Ügyosztály vezetője válaszában elmondta, hogy felszólították már az érintetteket, és vagy ők szüntetik meg az áldatlan állapotokat, vagy kényszerkaszálással vetnek véget ennek, még ebben a hónapban.
A polgármester tájékoztatta a testületet, hogy miniszterelnöknek az új járás kialakításával kapcsolatban küldött levelükre Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár válaszolt. Wittinghoff Tamás úgy fogalmazott, hogy a levélben az érdemi felvetésekre nem reagáltak. Többek között arra hivatkoznak, hogy komoly tudományos kutatások készítették elő ezt a döntést. Csakhogy – hívta fel a jelenlévők figyelmét a polgármester, ez az előkészítő tanulmány annak ellenére nyilvánosságra került, hogy sok évre titkosították. Ebben pedig fehéren-feketén az szerepel, hogy Budaörsnek kellene lennie a kistérség helyén létrejövő járás székhelyének. A levélben azt is írják, hogy a budaörsiek számára semmilyen változást nem jelent majd az, hogy a székhely Budakeszin lesz. De akkor miért van szükség a változtatásra? – tette fel a kérdést a polgármester.
Wittinghoff Tamás arról is beszámolt, hogy az új járási biztossal történt egyeztetése során döbbent rá a valódi okra, hogy miért nem teljesítheti a kormány a budaörsi kérést, miszerint Törökbálint, Herceghalom és Biatorbágy részvételével alakuljon új járás. Kiderült ugyanis, hogy Budaörsön hozzák létre az ország talán legnagyobb járási kirendeltségét. Minderre azért van szükség, mert Budakeszi képtelen lenne ellátni a járásközpontként rá háruló feladatokat. Vagyis Budaörsöt egyszerűen nem lehet kiengedni az új járásból, hiszen akkor egyértelművé válna, hogy Budakeszi nem alkalmas erre.
Első napirendi pontként éppen arról a megállapodásról kellett dönteni, amely az új járási hivatal budaörsi kirendeltségének létrehozásával és kialakításával kapcsolatos kérdéseket rendezi.
Császárné Kollár Tímea (Jobbik Magyarországért Mozgalom) arra hívta fel a figyelmet, hogy a járási kirendeltségek létrehozásakor két lehetősége van az önkormányzatoknak: vagy átadnak teljesen az államnak ingatlanokat, vagy ingyenesen használatba adják. Utóbbi esetben vajon ki fizeti a költségeket, a fűtést, a világítást, a telefonokat? Zsarolásnak érzi a helyzetet - fogalmazott, hiszen, ha nem írják alá a megállapodást, vagyis nincsen közös megegyezés, akkor a járási megbízott önkényesen is dönthet, és bármit lefoglalhat.
A polgármester megerősítette, hogy valóban egy szinte megoldhatatlan dilemma előtt állnak, hiszen, ha megszavazzák, akkor maguk hagyják jóvá azt, ami ellen eddig tiltakoztak. Ha nem, akkor esetleg a jelenlegi megállapodás tervezethez képest rosszabb helyzetbe hozhatják a budaörsieket. Elmondta, hogy a megállapodás megszövegezésénél elsődleges szempont volt, hogy a hivatali dolgozók mindegyikének megőrizzék valamilyen módon a munkahelyét, és minél több funkció maradjon Budaörsön.
Laczik Zoltán (MSZP) bejelentette, hogy pártja kezdettől elvileg ellenezte a járási rendszer létrehozását, ezért ő nem szavazza meg ezt a megállapodást.
Ritter Gergely (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) attól tartott, ha nem szavazza meg, akkor politikai bosszúként úgy alakítják ki a rendszert, hogy minél több ügyben át kelljen járniuk a budaörsieknek Budakeszire. Ennek ellenére ő mégsem fog igen gombot nyomni – közölte.
Kálóczi Imre (Fidesz-KDNP) úgy érvelt, hogy bár elvileg egyetért az előtte szólókkal, mégis kialakult itt egy helyzet, amit kezelni kell. Szerinte mindent el tudnak majd intézni a budaörsiek itt helyben. Ez a szerződés a kisebbik rossz, ezért el kell fogadni. Az építéshatóság ügye még valóban nem rendeződött, de ebben tovább lobbiznak.
Bíró Gyula (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) közölte, ő nem hisz abban, hogy elvinnék innen az ügyintézés lehetőségét, már csak azért sem tennék ezt, mert nincs hová vinni, hiszen Budakeszi alkalmatlan erre. Maga részéről mégsem szavazza meg, mert akkor nem tudna tükörbe nézni.
Sánta Áron (Fidesz-KDNP) arra figyelmeztetett, hogy igenis csinálhat presztizskérdést ebből a kormány és elviheti innen az ügyintézés lehetőségét. Ezért kérte, hogy támogassa mindenki a megállapodást, majd hozzátette: aki nem szavazza meg, az a budaörsiek ellen szavaz.
Török István (Fidesz-KDNP) azt hangsúlyozta, hogy nem Budakeszi ellen léptek fel, amikor önálló járás létrehozását kezdeményezték. Ő is az igen szavazat mellett érvelt.
Dr. Bocsi István jegyző elmondta, hogy a Polgármesteri Hivatal okmányirodai helyiségei közül 400 négyzetméternyit bérelni fog a kormányhivatal a hozzá tartozó szolgáltatásokkal együtt. Az Uzsoki utcai épületet pedig vagyonkezelésbe kapja a magyar állam. Innentől kezdve minden költséget a járási hivatalnak kell vállalnia itt is. Ha nem fogadja el a testület a megállapodás szövegét, akkor a kormánymegbízott saját belátása szerint határozattal dönt az ügyben.
A 15 tagú testületből 13-an voltak jelen, közülük a Fidesz-KDNP képviselői igennel, a Budaörs Fejlődéséért Egyesület, a Jobbik, az MSZP és egy független képviselő nemmel szavaztak. Így 7 igen, 3 nem és 3 tartózkodással nem volt meg a minősített többség a megállapodás elfogadásához.
(Az október 17-én tartott rendkívüli ülésen újra szavaztak a kérdésről, és ekkor 9 igen szavazattal megkapta a minősített többséget a megállapodás tervezete.)
A következő napirend indoklásaként elmondta a polgármester, hogy a kormányzat az építéshatósági ügyekben is meglehetősen vitatható, és a budaörsiek számára hátrányos átalakításra készül. Az építéshatósági ügyek a jövőben a budakeszi jegyzőhöz tartoznak majd, míg a kiemelt ügyek Érdhez kerülnek. Megnézték, hogy az elmúlt évben Budakeszin húsz körüli új építéshatósági kezdeményezés indult, míg Budaörsön kétszáz fölötti. Így hát „nyilvánvaló", hogy a kisebb kezeli majd a nagyobbnak az ügyeit, hisz bizonyára ott van több szakember és nagyobb rutin – jegyezte meg ironikusan.
Ezzel kapcsolatban már korábban megfogalmaztak egy a belügyminiszternek címzett tiltakozó levelet. Ezt kellett most módosítani, mert időközben kisebb átalakításokat hajtott végre a szövegen a minisztérium.
Sánta Áron (Fidesz-KDNP) kifejtette, itt is az a céljuk, hogy az építéshatósági ügyek intézése helyben maradjon. Bár hozzátette, az előző szavazás fényében nem sok esélyt lát arra, hogy a kérésük meghallgatásra talál.
Wittinghoff Tamás szerint szomorú lenne, ha ma olyan hatalomgyakorlás lenne az országban, amely az egyik ügyben kimondott nem szavazatot, egy attól független másik témában torolná meg.
A javaslatot végül egyhangúlag fogadták el.
A képviselő-testület megszüntette a Budaörs Város Nyugalmáért Közalapítványt. Erre többek között azért került sor, mert még 2011-ben úgy döntött a belügyminiszter, hogy az irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek esetében kizárja a közalapítványok által nyújtott adományok elfogadását. Emiatt nyilvánvalóvá vált, hogy az alapító céljainak elérése közalapítványi formában nem hatékony, ezért az önkormányzat a megszüntetés mellett döntött.
Fenntartói megállapodást kötöttek a Budaörsi Játékszínnel, amire azért volt szükség, hogy továbbra is részesülhessen a teátrum központi, országos támogatásokban.
A rendőrség kérésére módosították az egyik, az önkormányzat által biztosított bérlakással kapcsolatos határozatot, mert más költözik az ingatlanba október közepétől.
Káhn János (Fidesz-KDNP) a tanácsnoki keretéből kívánt egymillió forintot felhasználni a budaörsi temető rendbetételére. Indoklásából kiderült, hogy miután nemrégiben bontották fel a szerződést a Rex-Salus Kft-vel, még nem sikerült közbeszerzésen új vállalkozót találni. A temető üzemeltetésével megbízott BTG addig is ideiglenesen felkért egy vállalkozót a legszükségesebb feladatok elvégzésére.
A polgármester jelezte, hogy nem helyes, ha pályáztatás nélkül végzi valaki ezt a munkát.
Végül kilenc igen és négy tartózkodás mellett elfogadta a testület az előterjesztést.
A képviselők 1.6 millió forinttal támogatták a Budaörsi Római Katolikus Egyházat, amely az összegből elvégzi a Kőhegyi Kápolna épületében keletkezett balesetveszélyes állapot elhárítási munkálatait.
Ritter Imre kisebbségi szószóló szerint egyáltalán nincsen szó komoly balesetveszélyről, az alapok nem sérültek, csak a falon vannak repedések, amiket szigetelési problémák okoztak. Semmi nem indokolná, hogy körülkerítsék az épületet. Kérte, hogy senki ne terjesszen rémhíreket.
Sánta Áron (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy a kápolna a Vendel Ferenc Szűzmária Alapítvány tulajdona, amelyet az egyházközség kezel. Ők kértek hatósági építésrendészeti eljárást. Van többféle szakértői vélemény, de a hatóság mégis ragaszkodik a körülkerítéshez, mert igenis balesetveszélyesnek tartja az épület állapotát. Szerinte nekik is ezt kell mérvadónak tekinteni. Bár nem az egyházközség volt az építtető, de a továbbiakban ragaszkodnak hozzá, hogy közvetlenül ők végeztessék el a felújítást.
Török István alpolgármester is úgy vélte, tragikus állapotban van a kápolna. Szomorúnak tartotta, hogy az újjáépített kápolna ilyen kevés időt bírt ki.
A vitát követően egyhangúlag megszavazták a támogatást.
A Kereskedelmi és Hitelbanktól felvett kölcsön szerződésével kapcsolatos döntést zárt ülésen hozták meg. Eszerint az önkormányzat nem fogadja el a bank egyoldalú kamatemelési javaslatát.
Az október 17-én megtartott rendkívüli ülésen napirend előtti hozzászólásában Bíró Gyula (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) azt tette szóvá, hogy a Patkó utca 7. számú panel épület felújítása során az egyik kivitelező elfogadhatatlan munkát végzett. Kérte, hogy az önkormányzat is segítsen a probléma orvoslásában.
Wittinghoff Tamás arról számolt be, hogy Budakeszi kezdeményezte, a kistérség szociális és gyermekjóléti intézményét, - amely alapvetően a budaörsi szervezetre és infrastruktúrára épült –, egyesítsék a Budakeszin működő HÍD nevű ellátó intézménnyel. Mindezt a kistérségek felszámolása előtt néhány hónappal. Volt egy egyeztetés, ahol a budaörsi tárgyalódelegáció elmondta, milyen feltételekkel járulna hozzá ehhez a lépéshez. Kérték, hogy ennek ismeretében szavaztassák meg a kistérség tagjait. Egy közös intézményről ugyanis csak az érintettek egybehangzó szavazatával lehet dönteni. Megdöbbenve tapasztalták, hogy a szavazás a budaörsi szempontok figyelmen kívül hagyásával történt meg, így természetesen nemmel voksoltak. A többi település is úgy szavazott, hogy, nem volt tudomása a budaörsi feltételekről. Ennek ellenére Budakeszi polgármester asszonya, a kistérség jelenlegi vezetője, érvényes többségi döntésként hirdette ki a szavazás eredményét. Természetesen nem hagyja annyiban Budaörs a törvénytelennek tekintett döntést – szögezte le a polgármester.
A képviselő-testület ezek után úgy döntött, amennyiben Budakeszi elfogadja a város feltételeit, úgy hozzájárul a kérés teljesítéséhez. Kálóczi Imre vállalta, hogy a Fidesz-KDNP frakció közvetítő szerepet vállal az ügy megoldásáért.
Előzetes elvi hozzájárulásukat adták a képviselők ahhoz, hogy elinduljon az önkormányzat egy uniós pályázaton, ahol nagy összegű forráshoz lehet jutni egészségügyi intézmények felújításához és fejlesztéséhez.
