Az ombudsmanok szerint nem is működhetne a budaörsi lőtér

Törvénytelenül adta ki az illetékes hatóság a budaörsiek százainak életét megkeserítő lőtér üzemeltetési engedélyét – állapította meg közös jelentésében az Alapvető Jogok Biztosa és az ombudsman jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese. A hatályos jogszabályok szerint a több száz szomszédos telektulajdonosnak is lett volna beleszólása az engedélyezésbe, ám őket – akárcsak az önkormányzatot – elmulasztották bevonni az eljárásba. Ráadásul a létesítmény természetvédelmi területen egyáltalán nem is kaphatott volna engedélyt. Az ombudsmanok felügyeleti eljárást kezdeményeztek a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnál.

„Kifogásolható, alapjogi szempontból visszásságot okoz, és a megelőzés elvével ellentétes az a gyakorlat, amelyben egy ilyen, sok ember életét alapvetően meghatározó létesítmény környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata, illetve a helyi önkormányzat és a hatásterületen élő ingatlantulajdonosok bevonása nélkül döntenek a létesítmény engedélyezéséről” – állapította meg a Bándi Gyulával, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesével közös jelentésében Székely László, az Alapvető Jogok Biztosa. Ráadásul – tette hozzá - az érintett lakosság egészséges környezethez való jogának korlátozása nem is valami fontos társadalmi érdek, hanem pusztán szabadidős magántevékenység miatt sérül.

Az ombudsmanok Wittinghoff Tamás polgármester és a lőtér körüli lakosok közös panasza nyomán folytattak vizsgálatot az ügyben.

Hosszú évekre nyúlik vissza Budaörs nyugati határában, a Törökugratónál működő lőtér ügye. Bár a létesítmény külterületen található, közvetlenül határos a családi házakkal sűrűn lakott belterülettel. A lőtéren folyó – az évek során egyre gyakoribbá és hangosabbá váló – tevékenység az elmúlt években mind többek számára vált elviselhetetlenné. A lakossági panaszok miatt már évekkel ezelőtt foglalkozott az önkormányzat az üggyel. 2006-ban úgy tűnt, megoldódhat az áldatlan állapot, mégpedig mindenki megelégedésére. Az önkormányzat ugyanis csaknem 10 millió forintot ajánlott fel a lőteret használó Igaly Diána volt olimpikonnak, hogy új helyet találjon tevékenysége folytatására. Az ajánlatot az olimpikon előbb úgy tűnt, hogy elfogadja, aztán mégis visszakozott.

Az önkormányzat ennek ellenére, tekintetbe véve, hogy a következő olimpiára készült, lehetővé tette számára, hogy hétköznaponként naponta kétszer két órában továbbra is gyakorolhasson.  A sportoló azonban az olimpia után sem csökkentette tevékenységét. Sőt, mint a mostani ombudsmani vizsgálat során kiderült, a lőteret rajta kívül többen is használják, és azt előzetes engedély nélkül bővítette is, így ott jelenleg sörétes fegyverek mellett immár nagykaliberű golyós vadászfegyvereket is használhatnak.

Az ombudsmanok több éven át tartó, alapos vizsgálata során derült fény arra is, hogy a lőtér 2013-ban új üzemeltetési engedélyezési eljáráson ment keresztül. Az engedélyt meg is kapta, holott – a vonatkozó BM-rendelet szerint – természetvédelmi területen egyáltalán nem működhetne lőtér, és ezt a tényt az új engedélyezési eljárásban kötelező lett volna figyelembe venni. Az engedély megtagadására elegendő ok lett volna, hogy a terület a Budai Tájvédelmi Körzetben helyezkedik el, de ezen felül még a Budai-hegység kiemelt jelentőségű természet megőrzési területnek is része.

Az engedélykiadás amiatt is visszás, hogy csupán egyetlen szomszéd kapott értesítést az eljárásról – ennyit „talált” az eljáró hatóság 100 méteres körzetben – holott a földhivatali nyilvántartás szerint 232 telektulajdonos található 100 méteres távolságon belül. Egy kivétellel nem értesítették ki tehát a szomszédokat, ahogy az önkormányzat sem kapott tájékoztatást, sőt a környezetvédelmi szakhatóságot sem vonták be az eljárásba.

Ugyanez a mulasztás megtörtént 2015-ben is, amikor – utólagosan - engedélyt kapott a lőtér a korábban engedély nélkül felépült golyós belövő pálya kialakítására.

Összességében mindez a jogbiztonsággal, a tisztességes eljárással és a jogorvoslathoz való joggal összefüggő visszásságot okoz – állapította meg az ombudsmani jelentés. Ezért felkérte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot, hogy felügyeleti eljárás keretében tegye meg a szükséges intézkedéseket, azaz semmisítse meg vagy változtassa meg a jogszabálysértően kiadott engedélyező határozatokat.

Az önkormányzat és a zajhatást elszenvedő több száz lakó számára így évtizedek után remény látszik arra, hogy végre megszűnhet az életüket megkeserítő lövöldözés, és a lőtér olyan helyre települ, ahol nem zavarja a lakosság nyugalmát.



Kapcsolódó dokumentumok:

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének közös jelentése az AJB-1943/2017. számú ügyben