Napirend előtti felszólalásában Wittinghoff Tamás azt tette szóvá, hogy az egyik konzervatív képviselő megpróbált beleavatkozni az Illyés Gimnáziumban folyó oktató-nevelői munkába. Nevet nem említve elmondta, hogy a képviselő az egyik bizottsági ülésen azt kifogásolta, miért elemeznek Geszti Péter dalszövegeket irodalom órán. A polgármester emlékeztetett rá, hogy az idei irodalom érettségi kapcsán is méltatlan szélsőjobboldali támadás érte Spiró György írót, amiért szerepeltették egyik írását a vizsgán. Akkor azt remélte, hogy ez a kirekesztő szellem nem gyűrűzik be Budaörsre. Határozottan elutasította, hogy a teljes autonómiát élvező oktatási intézmények életébe beleszóljanak a képviselők.  

Kálóczi Imre (Fidesz-KDNP) azt kérte, hogy a Mindszenty József Római Katolikus Általános Iskola megroggyant támfalát az önkormányzat állítsa helyre a vis maior keretből.

Dr. Bocsi István jegyző szerint erre nincs lehetőség, mert a kerítés magántulajdon.

Wittinghoff Tamás ehhez annyit fűzött hozzá, hogy természetesen igyekeznek minden segítséget megadni, de precedenst teremtene, ha magántulajdonban lévő ingatlanokat közpénzből hoznának helyre.

Bíró Gyula (SZDSZ) sürgette, hogy a BTG nyírassa le a főút melletti bokrokat, mert akadályozzák a kilátást, amikor valaki gépkocsival ki szeretne hajtani az útra.

Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP) bejelentette, hogy a kormány 15 milliárd forintot különített el a panel-program folytatására. Elbírálták azokat a pályázatokat is, amelyekkel kapcsolatban nem kértek hiánypótlásokat. Így több budaörsi épület esetében is elindulhatnak a felújítási munkálatok. A mostani döntés nyomán a város lakótelepi házai 135 millió forintot nyertek el. Ebből a pénzből 310 család lakásaiban végezhetik el azokat az átalakításokat, amelyek jelentősen csökkentik majd a fizetendő gázszámlákat. Jó esély van arra, hogy további házak is elnyerik a támogatást.

Filkey Péter (Fidesz-KDNP) azt jegyezte meg, hogy ha már a kormány sikereire emlékeztetett Dr. Szabóné Müller Timea, akkor érdemes megemlíteni, hogy az ÁFA július elsejétől 20-ról 25 százalékra nő.

Romsics Sándor (Budaörsi Vállalkozók Egyesülete) azt kérte, hogy nyújtson segítséget az önkormányzat a közös képviselőknek a panel-program kivitelezési munkálatainak során.

Ritter Imre (Fidesz-KDNP) a Budaörsi Passiót ajánlotta mindenki figyelmébe. Az előadások június 1-től kezdődően, tíz alkalommal tekinthetők meg.

Stifft Nándor (MSZP) kérte, hogy üzemeljék be az utcai ivóvíz kutakat.

Takács Viktor (MSZP) azt tette szóvá, hogy a Szivárvány utcában gyengén működik a locsolórendszer.

Budavári György alpolgármester bejelentette, hogy a Károly körúti körforgalomnál már felszámolták a kátyúkat, és folytatják az útjavítási munkálatokat.

Sánta Áron (Fidesz-KDNP) szeretné, ha több figyelem jutna a Templom tér környékének zöldfelületeire.

Többen is szóvá tették, hogy többszöri kérés ellenére sem betonoznak le egy járdaszakaszt a Nefelejcs utcánál.

A Városépítési Iroda csoportvezetője közölte, hogy magánterületen nem végezhetnek munkát. Ennek ellenére, Vándor András és Dr. Szabóné Müller Timea képviselők felkérték a hivatalt, hogy találjanak megoldást a hosszú ideje húzódó problémára.

A napirend előtti felszólalásokat követően a képviselő-testület módosította a 2009 évi költségvetési rendeletét. Erre azért volt szükség, mert meg kell jeleníteni a költségvetésben a 2008. évi pénzmaradványt, és az időközben, a költségvetést érintő határozatokat is rendeletbe kell foglalni. A tavalyi maradvány 3 milliárd 57 millió forint volt, így a módosított kiadási és bevételi főösszeg 20 milliárd 836 millió forintra emelkedett.

Ugyancsak kisebb változtatásokat hajtottak végre az állattartásról szóló rendeletben. Például ezen túl: „Közös használatú udvaron ebet csak elkerített részen, úgy lehet tartani, hogy az a többi tulajdonostársat indokolatlanul-, illetőleg a tulajdonostársak kizárólagos használatú ingatlanrészének használatát ne zavarja, oda az eb be ne mehessen."

Pontosították azt a rendeletet is, amely korlátozza a 10 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművek behajtását a város különböző utcáiba.

Zárt ülésen döntöttek az Európai Parlament tagjainak 2009. június 7. napjára kitűzött választásán működő szavazatszámláló bizottságok megalakításáról.

Ismét nagy vitát váltott ki az uszoda-sportcsarnok befejező munkálataira vonatkozó kétszakaszos közbeszerzési eljárás megindításának kérdése.
A polgármester néhány perces videofelvételt mutatott be a képviselőknek, amellyel azt szerette volna bizonyította, hogy a létesítményen valóban nincsen már sok munka hátra, ellentétben a városban keringő mendemondákkal. Bejelentette, hogy elkészült az igazságügyi szakértői vélemény, és a műszaki dokumentáció. A kivitelezés bonyolításával és ellenőrzésével megbízott cég azonban még 10 napot kért, hogy alaposan áttekinthesse és véglegesíthesse az anyagokat.

A jegyző úgy ítélte meg, hogy a szükséges dokumentáció már olyan készültségi fokban van, amely mellett nyugodtan vállalható a két szakaszos közbeszerzési eljárás első szakaszának elindítása. Ebben a szakaszban még csak a munkák elvégzésére alkalmasnak tartott cégeket kell kiválasztani. A tényleges munkálatokra vonatkozó, részletekbe menő műszaki kérdések csak a közbeszerzési eljárás második szakaszában kerülnek elő.

Dr. Nagy Tamás (Fidesz-KDNP) szerint viszont az a tényhelyzet, hogy még mindig nem áll rendelkezésre, minden szereplő által jóváhagyott és véglegesnek tekinthető műszaki dokumentáció.

Kálóczi Imre (Fidesz-KDNP) kétségbe vonta, hogy már csak 2-3 hétnyi munka van hátra.

Wittinghoff Tamás polgármester erre reagálva közölte, hogy ezt az állítást szakértői véleményekre alapozta. Azonban úgy látja, hogy csak a közbeszerzési pályázat kiírása körüli huzavonával többször három hetet veszítenek. Az előző testületi üléshez képest, egy hónap már biztosan kárba veszett - mondta.

Kálóczi Imre szerint, ha április 23-án kiírták volna a közbeszerzést, akkor ma már kínos helyzetben lenne az önkormányzat.

Wittinghoff Tamás cáfolta ezt az állítást, mondván, az első körben nem merülnek fel olyan részletekbe menő kérdések, amelyekhez a kész műszaki dokumentáció szükséges, másrészt egy ízben van lehetőség a határidő módosítására is. Ő egyszerűen azt szerette volna elérni, hogy a budaörsiek már ezen a nyáron használhassák az uszodát.

Ritter Imre (Fidesz-KDNP) már nem hisz az úgynevezett szakértőknek - fogalmazott, hiszen egy évvel ezelőtt is biztosra ígérték a létesítmény átadását. Azóta is újabb és újabb irreális határidők hangzanak el. Még mindig alapvető műszaki kérdések nincsenek tisztázva, ezért ilyen feltételek mellett alaptalan lenne elkapkodva kiírni a közbeszerzést.

Vándor András (MSZP) cáfolta, hogy létezne még nyitott műszaki kérdés. Már valamennyi vitás kérdésben döntött a szakma, és a dokumentumok ennek szellemében készültek el. Nem létezik olyan közbeszerzési kiírás, amelybe minden felvethető kérdés előre szerepel - mondta. A lényeg, hogy a felmerülő problémákra korrekt választ tudjanak adni, ma már ennek megvan minden alapja.

Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy ismét egy olyan helyzetbe kerültek, amikor a konzervatív oldal nem akarja felvállalni a döntés felelősségét. Ha most nem határoznak, megint csúszik egy hónapot a beruházás befejezése.

Bíró Gyula (SZDSZ) arról számolt be, hogy visszanézte az uszoda-sportcsarnokkal kapcsolatos döntések jegyzőkönyveit. Mindaddig teljes volt az egyetértés, amíg nem került pénzügyi zavarba a kivitelező. Nem igaz az a beállítás, hogy a liberális-baloldal a felelőtlen és könnyelmű, azért mert szeretné mihamarabb átadni a beruházást a nagyközönségnek. Úgy látta, hogy van valami álságos abban, ahogyan az időt húzza a konzervatív oldal.

Sánta Áron (Fidesz-KDNP) azokra a képekre hivatkozott, amelyeket körbeküldött képviselő társainak, és amelyeken jól látszott, hogy mennyi, még laikusok számára is észrevehető probléma van még az uszoda-sportcsarnok építési területén. Szerinte tudatosan azt a látszatot akarják kelteni, hogy a jobboldal akadályozza a beruházás befejezését.

Molnár Vilmos (Fidesz-KDNP) közölte, hogy számára nagyon fontos ügy az uszoda, egyrészt mert a képviselők közül ő lakik legközelebb az épülő létesítményhez, másrészt, mert nagyon szeret úszni. Kérte, hogy higgyék el, a mielőbbi megoldásban érdekelt. Ezért, 5 perc tárgyalási szünetet kért.

A szünet után azonban mégis úgy fogalmazott, hogy bár érzelmi alapon igent mondana a közbeszerzési pályázat azonnali kiírására, jogászként el kell utasítania, mert nincsenek meg az ehhez szükséges feltételek. Meg kell várni, amíg a bonyolítással és ellenőrzéssel megbízott cég is jóváhagyja a műszaki tartalmat rögzítő dokumentumokat.

Ritter Imre (Fidesz-KDNP) a következőképpen összegezte álláspontját: politikai hangulatkeltésen kívül semmi értelme nem volt annak, hogy immár a második testületi ülés foglalkozik a közbeszerzés kiírásával. Szerinte senki nem kérdőjelezheti meg az ő elkötelezettségét az uszoda felépítése ügyében. Ha minden dokumentum hiánytalanul rendelkezésre áll, hajlandóak lesznek akár soron kívül is ülésezni, de addig nincs értelme ezt erőltetni. Politikai kényszerből nem fognak semmiféle kockázatos lépésbe belemenni. Kérte, mondjanak egyetlen racionális indokot, hogy miért akarnák elodázni az átadást.

Wittinghoff Tamás megismételte, hogy hozzáértő szakértők állítják: egészen minimális kockázattal ki lehetne írni a közbeszerzést. Ha rá hallgatnak, akkor lett volna esély, hogy a budaörsiek még a nyáron birtokba vehessék az uszoda-sportcsarnokot. Maga részéről egyszerűen ezért harcol.  

Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP) számára egyértelművé vált a vita során, hogy a konzervatív oldal mindenképpen az időt akarja húzni. Ezt kénytelenek tudomásul venni.

Végül a konzervatív többség nem szavazta meg, hogy kiírják a közbeszerzési eljárást.   

Hasonlóan heves vita kísérte azt az előterjesztést, amelyben a hivatal, 1.6 milliárd forint hitel felvételére tett javaslatot.

Wittinghoff Tamás polgármester azzal indokolta a kérést, hogy bár a város komoly pénzügyi tartalékokkal rendelkezik, ezek az összegek mind, célhoz rendelten, le vannak kötve. Vagyis nincs olyan szabadon felhasználható forrás, amit hozzá tudnának rendelni egy-egy új feladat elvégzéséhez. A hivatal jelezte, hogy az új, 24 tantermes iskola berendezéséhez közbeszerzési eljárást szeretnének indítani, ehhez azonban kell lennie olyan forrásnak, amely fedezetül szolgál a bútorok megvásárlására. Ugyanígy nincsen meg a költségvetésben az ÁFA-emelkedés ellentételezése. Utalt rá, hogy ők mindig ellenezték a források ilyen mértékű lekötését, megcimkézését, ugyanis ez nem hagy semmiféle mozgásteret a hivatalnak és az önkormányzatnak. Természetesen ez inkább egy technikai lépés, valószínűleg nem kell a pénzt ténylegesen felvenni, ha máshonnan felszabadul forrás az év közben. Azonban a hivatal nem tud lépni, ha nincsen egyértelmű pénzügyi ellentételezés az újonnan felmerült feladatokra.

Ritter Imre (Fidesz-KDNP) feleslegesnek tartotta az előterjesztést. Mint mondta, ő egy perc alatt megtalálná a költségvetésben a szükséges fedezetet. Példaként hozta fel, hogy a panel-felújításokra elkülönített 700 milliós összeg döntő hányada is felszabadul, de van még átcsoportosítható pénz az uszoda építés költségvetési során is. Kifogásolta, hogy az előterjesztés nem a közbeszerzésről szól, hanem a hitelfelvételről. Azt is hiányolta, hogy miért nincsen egy pontos lista és költségbecslés arról, hogy milyen berendezések kellenek a 24 tantermes iskolába. Ha ezt megkapják, akkor soron kívül döntenek az illetékes bizottságban a szükséges pénz felszabadításáról

Karsainé Kovács Judit, a Közoktatási Iroda vezetője szerint a 24 tantermes iskola berendezéseire kért 300 milliós összeg meglehetősen pontos becsléseken alapul.

Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP) azt vetette fel, hogy miért nem tett javaslatot Ritter Imre már a bizottsági üléseken arra, hogy honnan csoportosítsanak át pénzt a bútorbeszerzésre.

Wittinghoff Tamás jelezte, hogy ne a hivatalt hibáztassák, ha ez a közbeszerzés is késni fog.

Végül a testület nem szavazta meg a hitelfelvételre vonatkozó előterjesztést.

Megosztotta a képviselő-testületet az az előterjesztés is, amelyik a Szabadság út - Lejtő utca - Koszorú utca által határolt területre vonatkozó szabályozási terv módosítására vonatkozott. Az ügy lényege, hogy feltételezések szerint egy áruházlánc vásárolt fel a környéken néhány összefüggő telket. Többen úgy gondolják, hogy egy áruházat szeretnének ide építeni. Ezt a jelenlegi építési szabályzat lehetővé is teszi. Szabó Károly (Fidesz-KDNP) a szabályozási terv módosításával szeretné megakadályozni, hogy ez megtörténhessen.
Wittinghoff Tamás megértve az ott élők aggodalmát, azt hangsúlyozta, hogy komoly veszélyt jelentene a jogbiztonságra, ha a testület egyedi döntéseket hozna ilyen helyzetekben. A vállalkozók szempontjából is aggályos egy ilyen lépés, hiszen, aki az érvényes jogszabályok ismeretében ruház be, azt rendkívül kellemetlenül érintheti, ha időközben megváltoztatják a szabályozási környezetet. Ennek akár, súlyos pénzügyi kihatásokkal járó, jogi következményei is lehetnek.

Romsics Sándor (Budaörsi Vállalkozók Egyesülete) leginkább azt tartotta aggályosnak, hogy miképpen fogják megközelíteni autókkal a sűrűn lakott családi házas környéket, a keskeny utcákon át a vásárlók, ha valóban áruház épülne ide.

A polgármester többször is figyelmeztette a vitázókat, hogy egyelőre semmi olyan nem történt, amibe beleszólhatnának. Valakik telkeket vásároltak fel, ezt nem tilthatja meg az önkormányzat. Nem kereste még meg egyetlen cég sem a hivatalt, így minden csak találgatás. Egyébként, a jelenlegi szabályozási terv nem is engedélyez ide bevásárlóközpont méretű létesítményt.

A jegyző mindezt azzal egészítette ki, hogy amikor a jelenlegi építési szabályzatot elfogadták, akkor a lakók véleményét is kikérték. Ha a belekezdenek a szabályozási terv módosításába, az hosszú folyamat lesz, addig változtatási tilalmat kell elrendelni, vagyis senki nem építhet a környéken semmit, még egy komolyabb - engedélyhez kötött - átalakításhoz sem foghat hozzá.  

Filkey Péter (Fidesz-KDNP) azt javasolta, hogy keressék meg a vélelmezett céget, tárgyaljanak vele, esetleg ajánljanak más helyszínt a városban.

Végül a konzervatív többség megszavazta, hogy módosítsák az érvényben lévő szabályozási tervet.

Ezt követően az intézményvezetői pályázatok elbírálását kezdte meg a testület.

A Holdfény Utcai Óvoda vezetésével öt évre Maksainé Gecse Erikát bízták meg.

Ugyancsak öt évre bízták meg a Kamaraerdei Óvoda vezetésére Kisfalviné Lauber Andreát.

Nagyobb vita övezte a Mákszem Óvoda pályázatát. Itt négy jelentkező volt, közülük kettő az intézményen belülről, kettő pedig kívülről. A szakbizottság előtti meghallgatáson egyhangúan, tíz igennel, az egyik külsős pályázóra, Gyöngyösi Máriára voksoltak. Pártállástól függetlenül, mindenki az ő pályázatát tartotta a legjobbnak. Ennek ellenére a konzervatív oldal időközben megváltoztatta a véleményét, és dr. Nagy Tamás (Fidesz-KDNP) olyan értelmű módosító javaslatot nyújtott be, miszerint érvénytelenítsék a pályázatot. Ezt azzal indokolta, hogy olyan információk birtokába jutottak, amiből kiderült, hogy a jelölt nem élvezi sem a szülői munkaközösség, sem az intézményben dolgozók bizalmát.

Bíró Gyula (SZDSZ) színjátéknak nevezte azt, ami történik, hiszen a bizottsági ülésen is tudtak arról, hogy néhányan nem szimpatizálnak a jelölttel. Ennek tudatában döntöttek.

Wittinghoff Tamás a mellett érvelt, hogy a két belső jelölt rivalizálását talán mégiscsak egy kívülről jövő vezető oldaná fel. Azt is szomorúnak tartotta, hogy az említett információk csak a konzervatív oldalhoz jutottak el.

Dr. Nagy Tamás (Fidesz-KDNP) természetesnek találta, hogy a szülők és az intézményben dolgozók felkeresik a döntéshozókat.

Romsics Sándor (Budaörsi Vállalkozók Egyesülete) szerint nekik a szülők, és az ott dolgozók véleményét kell figyelembe venni.

Bíró Gyula (SZDSZ) viszont úgy vélte, ők azért ülnek itt, hogy szakmailag a legjobb jelöltet válasszák ki.

Végül a testület nem tudott döntést hozni a kérdésben.

Több pályázat esetében megszavazták a szükséges önrész biztosítását, jóváhagyták a rendőrség épületének felújítására kötendő támogatási szerződés szövegét, és határoztak az iskolai-óvodai beiratkozásokkal kapcsolatos teendőkről. Ez utóbbi előterjesztés a többletjelentkezések problémáját igyekszik kezelni.

Mivel a több mint 50 napirendi pont közül, az ülésnap végéig, alig egy tucatnyit sikerült megtárgyalni, ezért a képviselő-testület egy későbbi időpontban folytatja a munkát.