gyorslinkek
Helyi hírek
Ügyintézés
Legyen a vendégünk
Kössön üzletet nálunk
  
Német nyelv Angol nyelv Magyar nyelv
Rendkívüli képviselő-testületi ülés az aktuális beruházásokról
Nyomtatható verzió Cikk ajánlása
Újabb európai uniós pályázaton szerepelt sikeresen Budaörs – jelentette be Wittinghoff Tamás az augusztus 11-én megtartott rendkívüli képviselő-testületi ülésen. Ezúttal öt oktatási intézmény számára sikerült mintegy 83 millió forintot elnyerni a TÁMOP „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben" címet viselő pályázaton.

A napirend előtti hozzászólásában Wittinghoff Tamás polgármester bejelentette azt is, hogy a nyári intézményi felújítások során olyan súlyos visszásságokat észlelt, ami miatt azonnali belső vizsgálatot kezdeményezett a jegyzőnél. Az eredményről tájékoztatni fogja a képviselő-testületet is - közölte.

Romsics Sándor (Budaörsi Vállalkozók Egyesülete) azt kérte, hogy helyezzenek ki közlekedési tükröket a Szellő utcában.

Kovács Ida Mária (Budaörsi Vállalkozók Egyesülete) arra kívánt választ kapni, hogyan fordulhatott elő, hogy a Lévai úti bölcsőde mögötti, nemrégiben felújított területen a napokban felvonultak a Gázművek szakemberei és vezetékfektetésbe kezdtek.

Dr. Ritter Gergely (SZDSZ) arról érdeklődött, hogy hol tart az Egészségközponthoz vezető járda építésének ügye.

Üveges Gábor, a Városépítési Iroda vezetője elmondta, hogy felvették a kapcsolatot az érintett ház közös képviselőjével, és remélhetően hamarosan a munkálatok is elkezdődhetnek.

Jelen Károly (MSZP) kifogásolta, hogy a Polgárok Háza mögötti területen nagyon sok a parlagfű.

A rendkívüli ülést a konzervatív oldal kérésére hívták össze, mert Szabó Károly (Fidesz-KDNP) előterjesztését mihamarabb szerették volna megtárgyalni, amelyben a képviselő a Szabadság út - Lejtő utca - Koszorú utca által határolt területre kérte a változtatási tilalom elrendelését.

Az érintett területen egy cég vásárolt telkeket azzal a szándékkal, hogy egy élelmiszer áruházat építsen. Bár erre vonatkozó engedélyekért még nem folyamodott a Polgármesteri Hivatalhoz. A tervezett beruházás szomszédságában élők úgy ítélték meg, hogy a beruházás komoly károkat okozna nekik, megzavarná az eddig békés környék nyugalmát, ezért a terület képviselőjétől, Szabó Károlytól azt kérték, rendeljen el az önkormányzat építési tilalmat a városnak erre a körzetére, és szigorítsanak a jelenleg érvényben lévő építési szabályzaton.

Miután a testület megadta a lehetőséget a felszólaláshoz, az érintett terület lakóinak képviselője elmondta: nem azt akarják megakadályozni, hogy a szóban forgó cég áruházat építsen Budaörsön, csupán a saját lakókörzetükben nem tartják oda illőnek az épületet.

Wittinghoff Tamás közölte, hogy miután a hivatal szerződést kötött egy tervezővel a helyi építési szabályzat megváltoztatására, így megteremtődött a jogi alapja annak, hogy a képviselő-testület változtatási tilalmat rendeljen el. Azzal azonban mindenkinek tisztában kell lennie, hogy ez a tilalom valamennyi ott élőt sújtani fogja.

Nem lehet majd ezen a környéken építkezni, házat bővíteni, bejelentés kötelezett értéknövelő munkálatokba kezdeni, beleértve az ablakcserét, a fűtés korszerűsítését, de még a homlokzat színezését is. Továbbá a tilalom ideje alatt nem létesíthető kerítés, kerti építmény, és közműcsatlakozás sem lehetséges.

Az építési szabályzat módosításának elméletileg legrövidebb ideje fél év, de ez akár másfél évig is elhúzódhat. A tilalom fenntartása maximum három évig lehetséges.

Jelen Károly (MSZP) arról beszélt, hogy tudomása szerint a szóban forgó cég is végeztetett egy közvéleménykutatást, illetve aláírásokat is gyűjtöttek. Eszerint, a tervezett élelmiszer áruház vonzáskörzetében élők 984-en név szerint támogatták, hogy valósuljon meg a tervezett beruházás. Ez áll szemben az ott élő 10-20 család érdekeivel.

Dr. Kisfalvi Péter (MSZP) megkérdezte a konzervatív oldal képviselőitől, hogy egyeztettek-e az áruházlánc illetékeseivel arról az ajánlatról, amelyet a kamaraerdei részönkormányzat tett, miszerint területükön szívesen látnának egy ilyen áruházat. Miután kiderült, hogy ilyen egyeztetés nem történt, javasolta, hogy addig napolják el a döntést. Ezt a kérését a konzervatív többség elutasította.

Dr. Ritter Gergely (SZDSZ) biztosította az érintett lakókat, hogy megérti az indulataikat, de a képviselő-testületnek az egész város érdekeit kell szem előtt tartania.  

Wittinghoff Tamás szerint a jogbiztonság elve sérülne az övezet átsorolásával, hiszen a vásárlók abban a hitben ruháztak be ezen a területen, hogy ide felépíthetik azt az áruházat, amit terveznek. A telkek megvásárlásakor ugyanis ezt lehetővé tették az építési szabályok. 

Szabó Károly (Fidesz-KDNP) azt kérte, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az új szabályozás fél év alatt elkészüljön. Közölte, hogy pontosan 89 ingatlantulajdonost érint az ügy.

Wittinghoff Tamás ehhez azt tette hozzá, hogy sok tulajdonos nincsen tisztában a tényekkel. Óriási kamionforgalomról, és forgalomelterelésekről beszélnek. Ezek pedig olyan ügyek, amelyek nem a beruházó hatáskörébe tartoznak, a közlekedési kérdéseket csak az önkormányzat szabályozhatja.

Dr. Bocsi István jegyző szintén a másfél évet tartotta reálisnak, amennyi idő alatt elkészülhet az építési szabályzat módosítása.

Ritter Imre (Fidesz-KDNP) szerint Budaörs egészének építési szabályzatát felül kellene vizsgálni, mert elfogadhatatlan, hogy egyre-másra épülnek 8-10-12 lakásos társasházak, és a Kőhegyen is olyan ingatlanok jelennek meg, amelyek elfogadhatatlanok. Úgy vélte, hogy az érintett területre igenis elkészíthető a szabályozás fél év alatt, hiszen ilyesmire már máskor is volt példa.

Wittinghoff Tamás figyelmeztette képviselő társait, hogy ennek a döntésnek nagyon komoly jogi és anyagi következményei is lehetnek, hiszen a telkeket megvásárló cég kártérítést követelhet, amiért nem tudta megvalósítani tervezett beruházását, holott a telkeket olyan jogszabályi környezetben vásárolta fel, amely ezt lehetővé tette volna a számára.

A jegyző megerősítette, hogy a cégnek lehetősége van bírósághoz fordulni, mert kár érte azzal, hogy korlátozzák az építési lehetőségeit.

Végül a konzervatív képviselők 13 szavazatával elfogadta a testület az eredeti javaslatot, vagyis elrendelték az építési tilalmat.

A következő napirendi pontként azt a kérelmet tárgyalták a képviselők, amelyben az intézményi felújítások első ütemébe tartozó egyes munkálatok elvégzésével összefüggésben részszámla benyújtásának lehetőségét kezdeményezte a kivitelező.

Ritter Imre (Fidesz-KDNP) a napirendi pont kapcsán azt jegyezte meg, hogy elfogadhatatlannak tartja a közbeszerzés előkészítését, ha egy cég 45 százaléknyi pótmunka igényt nyújthat be az általa vállalt beruházások esetében.

Wittinghoff Tamás emlékezetett rá, hogy éppen emiatt rendelt el belső vizsgálatot, ezért ezúttal egyetért Ritter Imre megjegyzésével.

Romsics Sándor (Budaörsi Vállalkozók Egyesülete) megkérdőjelezte, hogy a szóban forgó munkaszakaszok 70 százalékát teljesítette a vállalkozó.

Kálóczi Imre (Fidesz-KDNP), aki maga is részt vett a közbeszerzés lebonyolításában, kifogásolta az előkészítés minőségét a hivatal részéről.

Üveges Gábor, a Városépítési Iroda vezetője részben jogosnak tartotta a kritikát, hozzátéve, hogy az említett közbeszerzés előkészítésének idején még nem dolgozott itt. Ígéretet tett rá, hogy szakmailag megerősítik az irodát. Egyébként a pótmunkák bizonyos arányát természetesnek tartotta, hiszen ez minden beruházás esetében előfordul.

Végül nagy többséggel úgy döntöttek, hogy előleget csak az eddig elvégzett munka 50 százalékára fizetnek ki.

A következő napirendi pontként Sánta Áron (Fidesz-KDNP) sürgősségi előterjesztését tárgyalták, amelyben a képviselő azt kérte, hogy a Közbeszerzési Bíráló Bizottság biztonságos működése érdekében válasszanak egy újabb tagot a testületbe.

Kérését azzal indokolta, hogy a jelenleg két tagú testületnek néha hetente többször is kell ülésezni, így egyik tagja sem hiányozhat soha. Ezt a terhelést egyetlen képviselőtől sem lehet elvárni. Felajánlotta, hogy a jelenlegi két jobboldali tag mellé az MSZP-SZDSZ is delegáljon egy tagot.

Vándor András (MSZP) kifogásolta, hogy erről nem kezdeményeztek egyeztetést még az ülés előtt.

Romsics Sándor (Budaörsi Vállalkozók Egyesülete) szerint ez nem politikai kérdés.

Wittinghoff Tamás közölte, hogy eredetileg maguk is ezt gondolták, de amikor a testület felállításakor nem egyenlő arányban delegálhattak képviselőket az eltérő politikai oldalak, világossá vált, hogy a konzervatív oldal ezt politikai kérdésnek tekinti.

Ritter Imre (Fidesz-KDNP) azt firtatta, hogy létezik-e egyáltalán SZDSZ frakció a testületben, hiszen tudomása szerint a polgármester és még két képviselő kiléptek a pártból.

Wittinghoff Tamás közölte, mindaddig, amíg az SZDSZ frakció vezetője nem jelent be változást, nem történt semmi. Egyébként frakcióknak függetlenek is lehetnek tagjai. Ellenben az a német nemzetiségi frakció, amelyet Ritter Imre hozott létre a négy politikai alapon szerveződött frakciót átfedve, az tényleg ellenkezik a józan ésszel. Hiszen egyszerre két frakciónak hogyan lehetne tagja valaki? - tette fel a kérdést a polgármester.

A jegyző szerint nem ellenkezik a szervezeti és működési szabályzattal (SZMSZ) az a frakció, amelyet Ritter Imre hozott létre.

Az SZMSZ-szel lehet, hogy nem, csak a józan ésszel - reagált a polgármester.

Mivel a liberális-szocialista oldal nem állított jelöltet, Szabó Károlyt (Fidesz-KDNP) választották a bizottság tagjává.

Utolsó napirendi pontként annak az ideiglenes bizottságnak a felállítására vonatkozó előterjesztést tárgyalták, amelyet a Budaörs Városi Uszoda és Sportcsarnok beruházásának komplex műszaki és gazdasági átvilágítása tárgyában kívántak felállítani a konzervatív oldal képviselői.

Török István (Fidesz-KDNP), az egyik előterjesztő azzal indokolta a bizottság felállításának szükségességét, hogy bár tudják, más testületek is vizsgálódnak az ügyben, elengedhetetlen, hogy maguk a képviselők is lefolytassák ezt az eljárást, és levonják maguk számára a szükséges következtetéseket.

Dr. Molnár Gábor (SZDSZ) szerint, ha fél évvel ezelőtt kezdeményezik ezt a bizottságot, akkor ő is támogatta volna, most azonban már, hogy a rendőrség, az ügyészség, igazságügyi szakértők, valamint az ÁSZ is vizsgálódik az ügyben, teljesen feleslegesnek tartja. Milyen újdonságot várnak ettől a konzervatív oldal képviselői? Miért kellene erre a célra hat millió forintot elkölteni? - tette fel a kérdést.

Wittinghoff Tamás arról beszélt, hogy a beruházás késedelmének okát mindenki tudja. Ezen nincsen mit vizsgálni. A gazdasági válság hatására megroppant a kivitelező cég, kivonult mögüle a finanszírozását végző OTP, így minden erőfeszítésük és segítségük ellenére sem sikerült talpon tartani a vállalkozást. Az önkormányzat, a képviselők teljes egyetértésével igyekezett az eredeti kivitelezővel befejeztetni a beruházást, hiszen mindenki tudta, hogy kudarc esetén újabb közbeszerzési eljárást kell indítani, ami hosszú-hosszú hónapokkal kitolja az eredeti határidőt. Nem sikerült ezt elkerülni. Ez az oka a késedelemnek. Ennek kiderítésére nem kell hat millió forintért bizottságot működtetni. Maga részéről objektívebbnek tartja az ÁSZ-vizsgálatot, hiszen a számvevőszék munkatársainak nincsenek politikai szempontjaik- közölte.

Török István (Fidesz-KDNP) határozottan leszögezte, hogy nem csak az egyéves csúszás okát szeretnék vizsgálni.

Dr. Kisfalvi Péter (MSZP) irreálisnak tartotta, hogy három hónap alatt lezárulhat ez a vizsgálat.

A vitát követően a testület hat tagú bizottságot választott, amelyben egyenlő arányban képviselteti magát a két politikai oldal. Török István (Fidesz-KDNP), Sánta Áron (Fidesz-KDNP), Romsics Sándor (Budaörsi Vállalkozók Egyesülete), Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP), Vándor András (MSZP), Molnár Gábor (SZDSZ) lettek a bizottság tagjai és titkos szavazással Török Istvánt választották a testület elnökévé.  

2010-08-12 12:41

Vissza