Napirend előtti felszólalásában dr.Vándor András (MSZP) arról tájékoztatta képviselőtársait, hogy előrelépés történt a rendelőintézet környékének leaszfaltozása ügyében. Sikerült megállapodni a mellette lévő társasházzal a csapadékvíz elvezetés kérdésében, így remélhetőleg hamarosan megoldódik a régóta húzódó kérdés.

Szintén ő sürgette a választ arra, a Ritter Imrével (Fidesz-KDNP) közösen a jegyzőhöz intézett kérdésére, amelyben arról érdeklődtek, hogy megtett-e mindent a hivatal az uszoda-sportcsarnok építésének zökkenőmentes befejezéséért.

Wittinghoff Tamás polgármester szerint dr.Vándor András szereptévesztésben van, amikor a hivatal vezetésébe kíván beavatkozni.

Dr. Bocsi István jegyző elmondta, hogy a hivatalban is van olyan ember, aki az ellenőrzést végzi, és külsős szakértőt is alkalmaznak. Arra már nincsen idő, hogy megerősítsék a külső ellenőrzést, mert azt csak közbeszerzéssel lehetne lebonyolítani.

A polgármester mindehhez azt tette hozzá, hogy ugyanazt az embert bízták meg külső szakemberként, aki korábban a hivatalban dolgozott, és az egész beruházást kézben tartotta.

Török István (Fidesz-KDNP) arról a tapasztalatáról számolt be, hogy Budaörsön mintaszerűen folyik az önkormányzat támogatásával végzett H1N1 oltási kampány.

Bíró Gyula (SZDSZ) arra hozott egy gyakorlati példát, hogy egyik intézménynél mennyire pazarlóan végezte el a kivitelező az épület akadálymentesítéséhez szükséges átalakítási munkálatokat.

Ritter Imre azt kifogásolta, hogy gyakran előfordul, a hivatal munkatársai nem vesznek részt a bizottságok ülésein.

A jegyző elnézést kért, és magyarázatként elmondta, hogy a nagyobb beruházások átadása sok energiát vesz el a hivataltól, időnként szinte lehetetlen a számtalan feladat közötti egyeztetés.

Ugyancsak Ritter Imre tette szóvá, hogy a város által alapított díjak átadásánál rendszeresen elfelejtik meghívni a jutalmazottak hozzátartozóit.

A polgármester szerint, nehéz kinyomozni egy-egy embernek a rokonságát. Elmondta, hogy ha élete során bármiféle kitüntetést kapott, akkor erről az eseményről ő maga értesítette a hozzátartozóit, azokat, akiket ott szeretett volna látni az ünnepélyes átadáson.

Stifft Nándor (MSZP) azt kifogásolta, hogy a vízművek november-decemberben végez felújítási munkálatokat a Komáromi utcában.

Wittonghoff Tamás arról tájékoztatta, hogy a Fővárosi Vízműveknél a budaörsi felújítási munkálatokra fordítható, megmaradt pénzt, 30-40 millió forintot, csak ebben az évben használhatják fel. Bár tudta a város vezetése, hogy nehézségeket okozhat ez a lakosságnak, de a pénzről sem lett volna szerencsés lemondani, annál is inkább, mert Budaörsnek ezen a területén rendkívül rossz állapotban vannak a csövek. Egyébként az ott élőket részletesen tájékoztatták.

Kovács Ida Mária (Budaörsi Vállalkozók Egyesülete) megköszönte mindenkinek azt a segítséget, amely lehetővé tette, hogy egy súlyosan beteg, Budaörsön élő, „üvegcsontú" fiatalemberen életmentő műtétet hajtsanak végre Svájcban, az önkormányzat anyagi támogatásával.

A polgármester örömmel számolt be arról, hogy 67 millió forint támogatást nyert az önkormányzat kerékpárút építésre, illetve egy másik, európai uniós pályázat révén 160-170 millió euró érkezik a városba a kerékpáros életforma népszerűsítésére.
 
Módosította a képviselő-testület a költségvetési és zárszámadási rendelet tartalmának meghatározásáról szóló helyi jogszabályt. Ritter Imre ennek kapcsán azt emelte ki, hogy míg korábban egy tételként jelenítették meg az igazgatási költségeket, mostantól egészen részletes bontásban szerepelnek majd.

Kiegészítették a Tétényi-fennsík építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló rendeletet. Eszerint a terület ivóvízellátásának alapfeltétele egy új nyomászóna létesítése, valamint 300 köbméteres ivóvíztároló medence és gépház megépítése.

Elfogadták a képviselők Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi költségvetésének koncepcióját. A vitában a polgármester azt említette meg, hogy a vagyonadó még akkor is működni fog az első félévben, ha azt az új kormány esetleg eltörli. Felkérte a hivatalt, hogy végezzenek számításokat, és hasonlítsák össze a különböző adónemekből, illetve az ebből várható bevételeket, hogy a legjobb döntést hozhassák. Megjegyezte, hogy ezúttal a konzervatív oldal sem kifogásolta a szükségszerű, 4 és fél milliárdos hitelfelvételt.

Ritter Imre szerint még nincs értelme részleteiben vitázni a költségvetésről, hiszen a hivatal és az intézmények kiadásai egyelőre egy összegben szerepelnek, és az idei pénzmaradvány, illetve a ténylegesen befolyó adók mennyisége sem becsülhető meg pontosan. Javasolta, hogy a jelenlegi cafeteria-rendszerhez ne nyúljanak hozzá.

Ugyancsak megszavazták a város 2009. évi I-III: negyedéves költségvetésének végrehajtásáról szóló előterjesztést. Eszerint Budaörs idei várható bevétele 22 milliárd 413 millió forint lesz, amiből eddig ténylegesen 17 milliárd 752 millió forint (79.2 százalék) folyt be. Míg a kiadásokra mostanáig 9 milliárd 552 millió forintot (42.62 százalék) fordítottak.

A képviselő-testület többsége elfogadta az intézményfejlesztési koncepciót és a megüresedett iskolaépületek hasznosítására vonatkozó terveket.

Wittinghoff Tamás a következőképpen összegezte a konzervatív oldal javaslatai alapján kibontakozó elképzeléseket. Úgy érzékeli - mondta -, hogy a német kisebbségi önkormányzat egy olyan, hatalmas méretű, nemzetiségi oktatási centrum létrehozására törekszik, amire Budaörsön nincsen kimutatható igény. Ebbe a nemzetiségi komplexumba, a bölcsődétől a gimnáziumig (bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola) tartoznának intézmények. Ennek a tervnek az egyik nagy veszélye az, hogy kivonja az önkormányzat hatásköréből azokat az ingatlanokat, amelyekre a kötelező feladatok ellátása során a későbbiekben szükség lenne. Emellett tovább működne a német nemzetiségi oktatás azokban az intézményekben is, ahol ezt már korábban bevezették.

Miközben a német nemzetiségi oktatási centrum létrejöttét helyi igények nem támasztják alá. A budaörsi diákok el tudnak helyezkedni a már működő gimnáziumban, illetve bőségesen vannak férőhelyek Budapesten is, ahol gyerekhiánnyal küzdenek. Magát a német nyelvet pedig számtalan helyi iskolában is oktatják.

Ha valós igény van nemzetiségi oktatásra, azt ki kell elégíteni, de nem szükséges a tényleges igényeken túl intézményeket fenntartani erre a célra.

Ritter Imre szerint tévesek a polgármester következtetései. A szakma nem mérte fel korrekten a városban meglévő középiskolai igényeket. Az, hogy hány nemzetiségi férőhelyre van szükség, a szülői igényektől függ. Cáfolta, hogy helyeket vennének el az önkormányzati oktatástól. Mint fogalmazott, az I. számú iskolában és a Bleyerben is sok más szak van, ezek pedig ugyanolyan férőhelyeket jelentenek, mint az önkormányzati iskolákban. Ráadásul a német nemzetiségi iskolák esetében 100 százalékig megkapja a fenntartó az állami támogatást, míg (a 2001-ben bevezetett adóerőképesség-számítás miatt - a szerk.) a budaörsi önkormányzat esetében ez csak 20 százalék. Kérte a vita részvevőit, hogy ne keverjenek politikát az érveik közé, mert itt a városi oktatás 15 éves fejlesztési elképzeléseiről van szó.

Sánta Áron (Fidesz-KDNP) amellett érvelt, hogy az egyik megüresedő iskolaépületet alakítsák át egyházi szakközépiskolává. Ezzel kapcsolatban 1200 aláírást gyűjtöttek össze, ami megalapozza igényüket. Kérte a testületet, hogy ne ellenlábast lásson ebben a kezdeményezésben, hanem lehetőséget, amely bővíti az oktatási kínálatot a városban. Kérte, hogy a 24 tantermes iskola felépültével megürült iskolaépület szaktantermeit és tornatermét ideiglenesen használhatnák a Mindszenty iskolába járó diákok.

Wittonghoff Tamás szerint szerencsésebb lett volna, ha a fenntartó, a püspök ír levelet az intézmény középiskolává alakításával kapcsolatban. Úgy érzékeli, hogy még az általános iskolát sem tudják a megfelelő szinten fenntartani, és azt is tapasztalják, hogy az intézményhez nem érkezik meg az összes pénz, amelyet az állam az egyháznak átutal erre a célra. Az önkormányzatnak nincsen olyan kötelezettsége, hogy egyházi intézményeket tartson fenn. Természetesen ezeket erejéhez mérten támogatja, de elsődleges feladata az önkormányzati kötelező feladatok teljesítése. Ehhez szükség van ingatlanokra is.

Sánta Áron közölte, hogy a püspökség fejlesztésekre adja át a forrásokat. Bár a részleteket nem ismeri, de egy belső egyházi szabályozás szerint történik a pénzek szétosztása.

A testület többsége elfogadta, hogy létesüljön Budaörsön egyházi szakközépiskola. Jóváhagyta azt a módosító indítványt is, amelyben Ritter Imre foglalta össze a német nemzetiségi oktatási centrum legfőbb elemeit. Eszerint a Rózsa utcai megürülő iskolaépület felújítása, bővítése, 16 tantermes, 8 évfolyamos Német Nemzetiségi általános iskolaként történő hasznosítása, mely az Esze Tamás utcai német nemzetiségi gimnáziummal, a Farkasréti úti német nemzetiségi óvodával és a német nemzetiségi bölcsődével együtt a Német Nemzetiségi Önkormányzat fenntartásában Német Nemzetiségi Oktatási Központot alkot.

Elfogadta a testület azt az előterjesztést is, amely alapján a Leopold Mozart Zeneiskola a Rózsa utcai iskolaépületben működik tovább.

Egyetértettek a képviselők azzal a javaslattal, hogy az új, 24 tantermes iskolába költöző 1. számú Általános Iskola régi berendezéseit adományozzák hátrányos helyzetű településeknek, illetve olyan testvértelepülésnek, amely erre igényt tarthat.

Hozzájárultak ahhoz is, hogy az önkormányzat elinduljon egy uniós pályázaton, amelyen forrásokat lehetne nyerni a Hársfa utcai óvoda építéséhez.

Ugyancsak a Közép-magyarországi Régió egyik pályázatán vesz részt az önkormányzat a Templom tér rehabilitációjának programjával. A testület jóváhagyta a megpályázandó elemek listáját, illetve vállalta, hogy elkülöníti a költségvetésben a szükséges önrészt.

Még két pályázaton való indulást támogatott vita nélkül a testület. Az egyik a megújuló energiahordozók alkalmazását segítené, a másik pedig a kerékpáros úthálózat fejlesztését. Sánta Áron kérte, hogy a jövőben az új intézmények tervezésénél vegyék figyelembe a megújuló energiaforrásokat is.

Nagyobb vitát váltott ki „A térségi közigazgatási és közszolgálati informatikai rendszerek továbbfejlesztése" című pályázat. Ennek hátterében az a kormányzati törekvés áll, hogy az ország valamennyi régiójában felállítsanak egy-egy úgynevezett ASP központot. Az ASP jelentése Application Service Provider, azaz alkalmazás-szolgáltató. Vagyis azok az önkormányzatok, amelyeknek nincsen annyi pénzük, hogy drága ügyviteli szoftvereket vegyenek, ezekből a központokból kölcsönözhetnének bérleti díj fejében, interneten keresztül, a közigazgatásban hasznos programokat.

Török István (Fidesz-KDNP) az integrációs bizottság álláspontját tolmácsolta. Szerintük nem elég a pályázaton elnyerhető másfél milliárd forint a projekt megvalósításához. Egyébként sincsen szüksége erre a szolgáltatásra Budaörsnek, mert itt már a legtöbb alkalmazás most is megvan. Kétségesnek találták, hogy lesz-e elegendő önkormányzat, amelyik igénybe veszi a szolgáltatást. Ritter Imre úgy vélte, kevés az információ egy ilyen súlyú döntéshez.

Wittinghoff Tamás szomorúnak tartotta, hogy a konzervatív oldal nem ismeri fel a pályázatban rejlő lehetőségeket. Mint fogalmazott:Budaörs saját kistérségében, de az egész régióban is, azon kevés települések közé tartozik, amelyek képesek elindulni ezen a pályázaton. Ha a város meg akarja őrizni vezető szerepét, akkor éppen ilyen projektekben kell szerepet vállalnia. Úgy vélte, nem olvasták el figyelmesen többen az előterjesztést, ebben ugyanis megtalálható az is, hogy társ-pályázót kívánnak bevonni. A konstrukció kizárja, hogy mások Budaörs hátrányára jussanak előnyökhöz. Az sem igaz - fogalmazott, hogy a Városházán már minden modern alkalmazás meglenne. Tudomásul kell venni, hogy az informatikában nagyon gyors a fejlődés, évek alatt elavulnak a ma még modernnek tekinthető szoftverek, és új fejlesztések bukkannak fel. Ezzel a pályázattal biztosítaná magának a város, hogy folyamatosan az elektronikus szolgáltatások élvonalában maradjon.

Végül a testület úgy döntött, hogy minél gyorsabban készüljön egyfajta megvalósíthatósági tanulmány, hogy világosak legyenek a veszélyek és a várható előnyök.

Elfogadta a testület a „Gazdasági program" első szakaszát, a végső szót decemberben mondják majd ki a részletes vitát követően. 

Támogatta a testület, hogy kezdjenek tárgyalásokat a testvérvárosi kapcsolatfelvételről a lengyelországi Ketrzyn önkormányzatával. A megkeresés tőlük érkezett.

Egy fővel bővítették a gr. Bercsényi Zsuzsanna Városi Könyvtár létszámát.

Módosították a 2010. évre szóló tömegközlekedési szolgáltatásra vonatkozó szerződéseket. Az önkormányzat jövőre is több százmillió forintot fizet a BKV-nak a budaörsi járatok üzemeltetéséért.

Jóváhagyták a BTG közszolgáltatási keretszerződésének módosítását, illetve az uszoda-sportcsarnok üzemeltetési költségeinek elszámolását.

Meghosszabbították a Budaörsi Művészek Egyesületének térítésmentes használati jogát a Zichy-majorban.

Elfogadták a Budaörsi Köztemető üzemeltetéséről szóló negyedéves tájékoztatót.

Módosították a hagyományos technológiával épült lakóépületek korszerűsítésére vonatkozó pályázat beadási határidejét, 2010. január 31-ig.

A költségvetésen belül forrásátcsoportosítást hajtottak végre, ingatlanvásárlás céljából.

Százezer forintos támogatást szavaztak meg az Idősek Karácsonyáért Közalapítvány részére.

Döntöttek a képviselők egy ideiglenes piac létrehozásáról is, amely a CBA-val szemközti területen lenne. Bár a helyszín Bíró Gyula (SZDSZ) szerint nem ideális, érdemes megpróbálni.

Az uszoda sportcsarnok beruházást vizsgáló ideiglenes bizottságba újabb külsős tagot választottak.

Felszabadították a céltartalékból azt az összeget, amelyet a hivatal dolgozóinak év végi teljesítményen alapuló differenciált ösztönző juttatásaira lehet kifizetni.