Nem a mostani a KSH első ilyen felmérése, hiszen 2006-ban már segédkeztek hasonló, kistérségekre és településekre vonatkozó számítások elkészítésében, igaz, akkor még kevesebb - összesen 17 - indikátor alapján készítették el a listát. A korábbi felmérés fontosságát jól mutatja az, hogy egy évvel később ez alapján jelölte ki a kormányzat a leghátrányosabb helyzetű kistérségeket. Hasonló a cél a mostani listával is, hiszen az a rendeltetése, hogy a pályázati rendszert segítse azzal, hogy a településeket és térségeket (ma már járásokat) transzparens, objektív, statisztikákkal alátámasztott módon differenciálják fejlettségük szerint - tudta meg a Napi.hu, amely részletes cikket publikált az önkormányzatunk által nyilvánosságra hozott adatokból kiindulva.
Mint írják: a jelenlegi számítások egy várhatóan a jövő év elején megjelenő jogszabály (amely a kedvezményezett települések és térségek besorolásáról szól majd) háttéréül szolgálnak. A budaörsi önkormányzat által nyilvánosságra hozott lista azonban még nem tekinthető véglegesnek, hiszen az indikátorok köre még változhat, így bekerülhetnek olyan elemek is, amelyek módosíthatják a rangsort - hívta fel a lap figyelmét a KSH.
A felmérés 2011-ben készült, ám mindeddig nem hozták nyilvánosságra az eredményeit. A kutatás vezetői - Faluvégi Albert és Tipold Ferenc - 2012-ben publikáltak tanulmányt az elemzés módszertanáról, amely a Területi Statisztika 2012 májusi számában jelent meg.
A kutatást 2011-ben további 13 szemponttal egészítették ki a 2006-oshoz képest, így már összesen 30 szempontot vizsgáltak.
A gazdasági, az infrastrukturális, valamint a foglakoztatási szempontok mellett 2011-ben már nézték a települések társadalmi és szociális mutatóit is, így ez átfogóbb képet nyújtott az ország településeiről. Az adatok alapján egy komplex mutatót alakítottak ki, amely alapján sorrendbe helyezhető Magyarország valamennyi települése. Ezt a listát találhatják meg a kapcsolódó dokumentumban.