gyorslinkek
Helyi hírek
Ügyintézés
Legyen a vendégünk
Kössön üzletet nálunk
  
Német nyelv Angol nyelv Magyar nyelv
Mit tehetünk a tűzesetek megelőzése érdekében?
Nyomtatható verzió Cikk ajánlása
A Budaörs Városi Önkéntes Tűzoltó Közhasznú Egyesület részletes tájékoztatót állított össze annak érdekében, hogy az ingatlanokon belül és kívül keletkező tüzeket minél hatékonyabban tudjuk megelőzni.

Lakossági tájékoztató tűzesetek elkerülésére

 

Településünk területén - mint azt az országos tapasztalatok is mutatják – a lakosság alapvetően két fajta tűzesettel szembesülhet.

Az első kategóriába a lakásokban, ingatlanokban keletkezett tűzesetek sorolhatók, valamint a nyaralókban, mellékhelyiségekben keletkezett tűzesetek. A lakóépületekben keletkezett tüzek vizsgálati tapasztalatai azt mutatják, hogy az emberi tényező a tűzesetek túlnyomó részében döntő szerepet játszik. Tipikus keletkezési ok a tűzhelyen felejtett zsiradék túlhevülése és meggyulladása, a felügyelet nélkül hagyott gyertya, mécses, a dohányzás, valamint a lakásfelújítások során gondatlanságból bekövetkezett események. Ezek a tüzek megelőzhetők néhány alapvető óvintézkedés betartásával:

  • A konyhában tűzhelyen fövő ételt ne hagyjuk felügyelet nélkül, különösen a bő zsírban, olajban készülő ételeket. A kifutó zsiradék azonnal lángra kap, és a konyhák zsúfolt bútorozottsága a tűz továbbterjedésére jó lehetőséget biztosít.
  • A meggyújtott gyertyát, mécsest ne hagyjuk magára még rövid időre sem. Az adventi koszorúkon és fenyőfákon meggyújtott gyertyák még felügyelet mellett is veszélyt hordoznak magukban. Az idő múlásával és a növényi részek száradásával ez a veszély hatványozódik.
  • A dohányzás egyre kisebb százalékban, de még mindig dobogós helyezettként szerepel a tűzkárstatisztikákban. Kellő odafigyeléssel ezek az esetek megelőzhetők. (például, ágyban történő dohányzás mellőzése).
  • A lakásfelújítások során a hegesztés, a fémek vágása, csiszolása során keletkező megbúvó szikrák még órák múlva is okozhatnak tüzet. Ez ellen takarással, nedves rongyokkal védekezhetünk.
  • Jogszabályi előírás, hogy a villamos hálózatot felül kell vizsgáltatni, mely alól a lakások sem kivételek. Lakóépületek esetében ez a felülvizsgálati ciklusidő 9 év. A méréssel történő vizsgálat fényt derít a nem látható, érzékelhető hibákra is, melyek így kijavíthatóvá válnak.
  • A villamos berendezéseket használat után lehetőleg válasszuk le a hálózatról. Ha hosszabb időre elutazunk, ne hagyjunk elektromos berendezést bedugva (TV, hűtő, számítógép, stb.), mivel ezek még kikapcsolt, készenléti állapotban is fogyasztóként üzemelnek. Esetleges meghibásodásuk tüzet okozhat, ami a felügyelet hiánya miatt komoly károkhoz vezethet.
  • A panelépületek villamos hálózata a létesítéskori fogyasztói szokások figyelembe vételével került tervezésre. Az eltelt időszak alatt a háztartások áramigénye jelentősen megnövekedett, ami a belső hálózat túlterheléséhez, illetve elöregedéséhez vezet, ami fokozott tűzkockázatot jelent.
  • A panelépületekben a beépített, tűzbiztonságot növelő berendezések (száraz, vagy nedves rendszerű fali tűzcsapok, lépcsőházi hő- és füstelvezető berendezés, vészvilágítás, esetlegesen biztonsági felvonó és túlnyomásos füstmentes lépcsőház) megfelelő működése, karbantartottsága alapkövetelmény. Ezek a berendezések életvédelmi célokat szolgálnak. Biztonságunk érdekében ezen berendezések működtetésének lehetőségével legyünk tisztában.
  • Biztonsági kockázatot rejt a közös terek vagyonvédelmi rácsokkal történő lezárása, illetve a lezárt területen történő tárolás.
  • A több lépcsőházas társasházak, lakóközösségek – vagyonbiztonságukra történő hivatkozással rendszeresen lezárják a lépcsőházak közötti átjárási lehetőségeket. Az átjárók akadálymentes használhatósága alapkövetelmény az épület biztonsága szempontjából. Megoldást jelent, ha a nyithatóságot biztosító kulcs az átjáró két oldalán elhelyezésre kerül.
  • Szándékos gyújtogatás gyanúja esetén segítsük a rendőrség munkáját, elevenítsük fel olyan személyek képét, akik furcsán viselkedtek, jegyezzük fel azon járművek ismertető jegyeit, amelynek mozgása feltűnő. 

 

A második a szabadtéri tüzek okozta veszélyeztetés. A szabadtéri tüzek szempontjából a tavasz és az ősz a legveszélyesebb időszak, hiszen egyre többen választanak szabadtéri programokat vagy végeznek kerti munkálatokat. A veszélyt egyrészről a száraz aljnövényzet és az avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz. Kockázatot jelenthet a gondatlanság is, a szabadban keletkezett tüzek 99 százalékát emberi tényező okozza. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival:

  • Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik;
  • A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének.
  • Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt az önkormányzati rendelet megengedi; (Budaörsön kerti hulladék égetése nem végezhető a) közterületen; és b) a rendszeres háztartási hulladék elszállításba bekapcsolt ingatlanon. Az előbbi alá nem eső ingatlanon kerti hulladék égetését elvégezni kizárólag március és április, valamint október és november hónapokban, keddi és szombati napokon, 9 és 18 óra között lehet.)
  • Előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal a külterületen lévő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését;
  • Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett;
  • Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi;
  • A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza;
  • Jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után!

Mit tegyünk tűz esetén?

  • Ha tüzet, füstöt észlelünk, azonnal értesítsük a tűzoltóságot a 105-ös telefonszámon. Az eloltott tüzet is érdemes jelenteni.
  • A lakásunkban keletkező tüzet próbáljuk meg eloltani. Kezdeti tűz gyors oltásával magunk megmenthetjük értékeinket.
  • A konyhában meggyulladt zsiradékot vízzel ne próbáljuk meg eloltani. A szétfröccsenő égő folyadék súlyos égési sérüléseket okoz és a tűz szétterjedését is segíti. Legegyszerűbb megoldás az égő zsiradék, fedővel történő letakarása.
  • Elektromos berendezés vízzel történő oltását megkezdeni csak a hálózatról történő leválasztás után szabad.
  • Amennyiben nem sikerül a tüzet eloltani azonnal hagyjuk el a lakást, házat. A bejárati ajtót csukjuk be magunk után. (kulccsal bezárni nem szabad)
  • Kiabálással riasszuk a szomszédjainkat
  • Ha a lépcsőház sűrű füsttel telített, ne próbáljunk meg azon keresztül menekülni. Csukjuk be a bejárati ajtót. Tájékozódás (látás) hiányában két emelet magasból sem sikerülhet a menekülés.
  • A meneküléshez semmilyen esetben se használjunk normál kivitelű személyfelvonót. (biztonsági lift tűz esetén is használható)
  • Gondoskodjunk a lépcsőházi szellőzés indításáról a többi lakó biztonságos menekülésének érdekében.

Várjuk a tűzoltókat, hogy a gyors beavatkozást megfelelő információval segítsük, illetve kerüljük a pánikot a veszély valós felmérésével.


2015-09-10 16:35

Vissza