Budaörs a
Budai-hegység déli peremén, a település nevét viselő medencében helyezkedik el.
A medence északi oldalán három párhuzamos vonulatban sajátos hangulatú
dolomithegyek emelkednek, a Budaörsi-kopárok (Kő-hegy, Odvas-hegy, Út-hegy), a
Csiki-hegyek és a Törökugrató.
Ezek az
egyedülálló természeti értékeink a Budai Tájvédelmi Körzethez tartoznak.
A hegység
kialakulása szerint röghegység, azaz magaslatai és süllyedékei törésvonalak
mentén történt függőleges irányú elmozdulásokkal jöttek létre. Az így minden
oldalról törésekkel határolt kiemelkedéseket, amilyenek a Budaörs környéki
hegyek is, sasbérceknek nevezik.
A
kopárokat alkotó dolomit a Budai-hegység legidősebb üledékes kőzete. A
földtörténet triász időszakának késői szakaszában (240-210 millió évvel ezelőtt),
az akkor létező Tethys-óceán parti síkságán és sekély peremi részein lerakódó
tengeri mésziszap, az akkor uralkodó meleg, száraz klímán dolomittá alakult.
Számos
állat megkövesedett vázmaradványát, illetve növényi részek lenyomatát
fedezhetjük fel kirándulásaink során a mára már felhagyott kőbányákban.
A
törésvonalak közelében egykor hőforrások törtek elő, ami jellegzetes módon
alakította át a dolomit kőzetet: helyenként vörösesre színezte azt. Az egykori hőforrások
üregeket, barlangokat is kialakítottak a Budai-hegység területén, pl. a Kő-hegy
tetején találunk ilyen üregeket.
A
budaörsi hegyek gazdag élővilága hosszú évmilliók földtörténeti változásainak
eredménye. Az állandóan aprózódó és lefelé csúszó, sekély dolomit-törmelék talaj
a jégkorszak utáni felmelegedés idején sem tudott megfelelő feltételeket
biztosítani a beerdősödésnek.
Így ezek
a dolomit „kopárok" olyan élőhely szigetek, amelyek számos - korábbi, a
jelenlegitől lényegesen eltérő klímájú időszakban elterjedt - ma reliktumként
számon tartott növényünknek biztosítottak fennmaradási lehetőséget. A
csapadékvíz nagy része lezúdul a meredek törmelékes lejtőkön, így a növényzet
összetételében jelentős szerepet kapnak a szárazságtűrő szubmediterrán és a
kontinentális elterjedésű fajok. Egykor karsztbokorerdők és szárazgyepek mozaikjai
váltották egymást a hegytetőkön, a hegylábakon, pedig a mészkedvelő tölgyesek
és ezek szegélycserjései.
Az emberi
megtelepedés nyomán azonban a zárt erdőterületek lassan eltűntek, és a
település környékén a gyümölcsösök és szőlősök kerültek túlsúlyba az elmúlt évszázadok
során.
Sajátos
természetátalakítást figyelhetünk meg a tájidegen, mesterségesen telepített
feketefenyvesekben (Nap-hegy, Tűzkő-hegy, Út-hegy, Huszonnégyökröshegy), ahol a
lassan bomló tűlevelek miatt az aljnövényzet szinte teljesen hiányzik, és az
állatvilág is sokkal szegényesebb. A sötét lombú feketefenyvesek nem őshonosak,
és száraz években a sekély talajon az öreg fák könnyen kiszáradnak,
elpusztulnak, helyüket újra elfoglalja a tövises bozótos és fokozatosan megújul
a lombhullató erdő.
A hegytetőkön
szinte teljesen érintetlenül megmaradt dolomit sziklagyepeken speciális
életformát alakítottak ki az itt élő szárazságtűrő és mészkedvelő növények,
csak a Törökugratón parányi területén 22 féle védett növényt fedezhetünk fel
sétánk során.
Tavasszal
a domboldal naponta változtatja a színét, hiszen a lila kökörcsin, fényes sárga
tavaszi hérics után a sárga, kék, fehér íriszek jönnek, utána a bíboros kakukkfű,
a rózsaszín törpemandula, égszínkék pongyola harangvirág, és végül a nyarat
köszönti az ezüstös árvalányhaj.
Nyáron
magasra nőnek a sötétlila imolák, a kék ligeti zsályák, az aranysárga orbáncfű,
a szerény cickafark, és az ékes vasvirág.
Ősszel a
tüskés, bozótos cserjéseket érdemes felkeresni, hiszen a galagonya, a
csipkebogyó, a sóskaborbolya, a kecskerágó termései már messziről virítanak, de
az aranysárgára színeződő mezei juhar, a bíborvörös cserszömörce lombjának
látványa is elűzi a borongós gondolatokat.
A dolomit
kopárok állatvilága nem olyan gazdag, mint a lombhullató erdőségeké, de a
speciális növénytársulásokhoz sok ma már igen ritka állatfaj kötődik:
ilyen
például a Törökugrató és a Kő-hegy legnevezetesebb zoológiai értéke a haragos
sikló és a pannon gyík.
Kirándulásaink
során érdemes megfigyelni az erdei pacsirta és a búbos banka énekét, de
találkozhatunk egerész ölyvvel, vörös vércsével, héjával, rókával és nyesttel
is.
Forrás:
Természtei értékeink, Budaörs;
Szerkesztette: dr. Mester Edit,
Kiadta: Budaörs Város Önkormányzata, 2006,
Készült az Interreg Magyarország-Szlovákia-Ukrajna szomszédsági Program 2004-2006 közösségi kezdeményezés III/A program (HUSKUA/05/01/289) pályázati forrásból
Az Interreg forrásból készült további dokumentumok
Budaörs Város Önkormányzata
2040 Budaörs, Szabadság út 134.
Központi szám: +36 23 447 800
Fax: +36 23 447 816
e-mail: polgarmester@budaors.hu
web: www.budaors.hu
Hivatali ügyfélszolgálat:
+36 23 447 967, 447 969
Ügyfélszolgálat
Írjon nekünk!