Az ülés elején Wittinghoff Tamás polgármester bejelentette, hogy pályázati úton kiválasztott, új vezetőt neveztek ki a Városépítési Iroda élére, Üveges Gábor személyében.

Nem kapott többséget az az előterjesztést, amely a Budaörsi Teniszcentrum fejlesztési elképzeléseivel foglalkozott. Éles kritika érte Ritter Imre (Fidesz-KDNP) módosító indítványát, amely még az előterjesztéshez képest is növelni szerette volna a beruházásra kiszemelt terület beépíthetőségi mértékét.
Takács Viktor (MSZP) szerint a látványterv szintjén felvázolt, megvalósítani kívánt új sport-centrum olyan gépkocsiforgalom növekedéssel járna, ami ellehetetlenítené a normális életet a lakótelep környékén.
Bíró Gyula (SZDSZ) úgy vélte, az alapkérdés az, hogy az önkormányzat el akarja-e adni a saját tulajdonában lévő területeket, amelyekre szükség lenne a tervezett projekt megvalósításához.
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP) etikátlannak nevezte, hogy éppen Ritter Imre tett javaslatot a vállalkozó számára anyagi hasznot jelentő sűrűbb beépítési lehetőségre, miközben az ő cége végzi a Teniszcentrum könyvelését.
Romsics Sándor (Budaörsi Vállalkozók Egyesülete) azt jegyezte meg, hogy neki már a korábbi telekeladások, és az azokhoz kapcsolódó pénzügyi konstrukciók sem tetszettek, nem támogatná újabb ingatlanok eladását a Teniszcentrumnak.
Ritter Gergely (SZDSZ) elviekben jónak tartana egy nemzetközi mérkőzések lebonyolítására is alkalmas teniszcentrumot, de elfogadta azt az érvelést, hogy a kiszemelt helyszínen ez sokakat zavarna.

Egyhangúan döntöttek a képviselők arról a listáról, amely a 2009. évi intézményi felújítási program kiegészítéseként került a testület elé. A munkálatokra, amelyek többek között érintik a Nyugdíjasok Házát, a város legtöbb óvodáját, a Polgárok Házát, valamint a Csiki Pihenőkertet, közel 70 millió forintot szavaztak meg.

Hosszas vita előzte meg azt a döntést, amely módosította a Budaörsi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális és Gyermekjóléti Szolgálatának járó ez évi költségvetési hozzájárulás összegét, illetve elfogadta azt, hogy továbbra is térítésmentesen használják azt az önkormányzati ingatlant, amelyben az intézmény működik.
Szabó Károly (Fidesz-KDNP), a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke azt kifogásolta, hogy a város költségvetésében eredetileg csak 65 millió forintot biztosítottak erre a célra. A kistérségi társulás polgármesterek tanácsában viszont már 71 millió forintot kértek, és Wittinghoff Tamás nem jelezte a jelenlévőknek a két összeg különbségét. Azt is szóvá tette, hogy jelentősen nőttek a szolgálat kiadásai.
Egri Péter, a kistérségi társulás irodavezetője elmondta, hogy a szolgálat több településen működik, több embert foglalkoztat, ezért nőttek az összköltségei. Ám a Budaörsre eső kiadásokat sikerült idén is a 2007-es szinten tartani, méghozzá úgy, hogy a korábbinál több feladatot látnak el. A költségvetési támogatásuk módosítására azért volt szükség - magyarázta Egri Péter - mert a támogató szolgáltatások működtetéséhez kevesebb állami forrást kaptak, mint, amennyi szükséges lett volna. Nehéz döntés elé kerültek. Vagy be kellett volna szüntetni ezt a tevékenységet, ezt egyetlen tagtelepülés sem akarta, vagy a hiányzó összeget utólag kellett megkérni a testületektől. Ez utóbbi mellett döntöttek. A többi tagtelepülésen már elfogadták ezt a kiegészítést.
Szabó Károly végül elfogadta ezt az érvelést, bár hozzátette, hogy máskor egyértelműebben fogalmazzanak az előterjesztésben. Közölte azt is, az ő kötelessége budaörsi képviselőként, hogy még a kistérségi társulás esetében is a saját városának az érdekeit nézze, és ha ezeket veszélyeztetve látja, akkor fellépjen ellene.
Dr. Szabóné Müller Timea felháborítónak tartotta, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésén az egyik külsős tag, Meinczinger Tibor részéről politikai érvekkel alátámasztva, elhangozhatott, hogy ki kellene lépni a kistérségi társulásból.
Végül tíz perc tárgyalási szünetet kért a konzervatív oldal, majd ezt követően a határozati javaslat mindkét pontját elfogadták.

Három, budaörsi gyermekek ellátását is végző alapítvány támogatási kérelmét hagyta jóvá egyhangúan a képviselő-testület.
Az Együtt Segítsünk Alapítvány 400 ezer, a Peter Cerny Alapítvány 350 ezer, míg a Reménytadó Alapítvány 200 ezer forintot kapott.

Szintén elfogadta a képviselők többsége, hogy a Leopold Mozart Zeneiskola 50 fővel bővíthesse tanulói létszámát. Az iskola által megfogalmazott kérés teljesíthetősége mellett szólt, hogy a jelenlegi Zeneiskola Rózsa utcai épületét ez nem érintené, miután az oktatás helyszíneként a város egyéb iskolái szolgálnának. A Bleyer Jakab Általános Iskola emeletráépítésével, illetve az új 24 tantermes iskola elkészültével jelentősen javul a tanterem-helyzet Budaörsön, ezért a következő tanévtől reálisnak látták az igény kielégítését.
Többen is - Romsics Sándor (Budaörsi Vállalkozók Egyesülete) és dr. Szabóné Müller Timea (MSZP) - azt hiányolták, hogy nem készült előzetes kalkuláció a létszámbővítéssel együtt járó többletköltségekről.
A zeneiskola igazgatója megnyugtatásul közölte, hogy a tanári kart egyelőre nem kell bővíteni, a jelenlegi létszámmal el tudják majd látni a növekvő feladatokat. Úgy becsülte, hogy összességében 25 új hangszerre lesz szükség, de ezek beszerzését is három év alatt kell fokozatosan megoldani. Elmondta még, hogy évek óta nagy nyomás nehezedik rájuk, rengeteg kérelmezőt kell elutasítaniuk, és nagyon hosszú a várólistájuk.

Jóváhagyták a képviselők, hogy idén 12 millió 170 ezer forinttal támogatják a helyi alapítványokat.
Pontosították a helyi kiadványok megjelentetésére kiírt pályázat szövegét. Eszerint nem nyújthatnak be támogatási kérelmet pártok, illetve pártok által létrehozott egyesületek és alapítványok.

Tíz millió forinttal támogatta egy légimentő bázis kialakítását a képviselő-testület, amely a tervek szerint Budaörs határában, az M1-es autópálya Törökbálint - Budakeszi lehajtójánál épülne meg.

Határoztak arról is, hogy Budaörs testvértelepülésének, Kisújfalunak térítésmentesen használatba adnak egy Mercedes típusú tűzoltóautót. A korábbi ajándékozási jogi formula kedvezőtlen lett volna a fogadó partnernek, ezért kellett más megoldást találni.

Sikerült kompromisszumra jutni a „Projektmenedzsment és stratégiai menedzsment alkalmazása" címet viselő előterjesztés ügyében is. Törőcsik László és Sánta Áron azt kérték, hogy a nagyobb beruházásoknál alkalmazzon az önkormányzat ilyen szakembereket. Wittinghoff Tamás elmondta, hogy valójában ezt a funkciót a műszaki ellenőr és a bonyolító tölti be már ma is. Hozzátette, hogy illúziókat érzékel az előterjesztők részéről, hiszen, mint mondta, a 4-es metrót például egy egész projekt iroda menedzseli, ennek ellenére a végeredmény hagy kívánnivalót maga után. Bizonyos mértékben a szerencse játszik abban közre, hogy egy adott projektnél a leggondosabban is kiválasztott kivitelezővel kapcsolatban felmerülnek-e előre nem látható és kivédhetetlen problémák. Ilyennek nevezte a gazdasági válságot, illetve például azt, hogy az uszodát építő cég mögül hirtelen kivonult az addig őket finanszírozó bank, amely egyébként az egész építőipari ágazatból kivonta a pénzét.
Törőcsik László mégis úgy látta, hogy mindenképpen kell egy személy, aki már a tervezéstől kezdődően átlátja és összefogja a feladatokat. Nem ragaszkodott hozzá, hogy ez a személy főállásban alkalmazott hivatali dolgozó legyen.
Végül a Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottság ülésén Lakits György, külsős bizottsági tag által megfogalmazott módosító javaslatot fogadták el. E szerint: a jövőbeni nagyberuházásoknál, egyedi döntés alapján, az önkormányzat nevében eljáró lebonyolítót bíznak meg, aki ellátja a műszaki ellenőri feladatokat is.

Hosszas vita folyt arról is, hogy a Budaörs 1-es számú Posta épületének megvásárlásával kapcsolatos tárgyalásokba bekapcsolódjon-e egy öttagú bizottság. Időközben ennek a bizottságnak három szocialista-liberális tagja már le is mondott. Végül elvetették a képviselők ezt a megoldást. Kompromisszum látszott kialakulni abban, hogy amikor már az új posta helyéül kiválasztott ingatlanról kell tárgyalni esetleg érintett tulajdonosokkal, akkor kapcsolódjon be a munkába az említett bizottság. Wittinghoff Tamás megjegyezte, hogy a fogadóóráján panaszkodott egy helyi lakos, hogy a bizottság egy tagja már most nyomást gyakorolt rá. Nagyon nem tartaná helyesnek a polgármester, ha a többiek háta mögött egy-egy bizottsági tag magánakciókat folytatna. A bizottságnak egyébként a lemondások előtt Bíró Gyula, dr. Molnár Gábor, Ritter Imre, Romsics Sándor és dr. Vándor András voltak a tagjai.

Eredetileg úgy volt, hogy a tanácskozást megszakítják egy rövid, rendkívüli üléssel, amelyen az uszoda-sportcsarnok aktuális ügyeiről lesz szó. Ám a tárgyalás megkezdésekor kiderült, hogy nincsenek meg ennek a megoldásnak a formai feltételei. Dr. Nagy Tamás (Fidesz- KDNP) jelezte, hogy az értesítés nem jutott el hozzájuk az előírt 48 órával korábban.
Ezért úgy döntöttek, hogy a rendes ülésen belül folytatják a témát, újra megnyitják az erről szóló vitát, hiszen a képviselő-testületi ülés korábbi napirendjeként szerepelt a tárgysorozatban.
Mint ismeretes, az önkormányzat felbontotta a szerződést az eddigi kivitelezővel, a Baucont zRrt-vel, mert az megsértette a vele kötött megállapodást. Az uszoda-sportcsarnok beruházás körülbelül 90-95 százalékos készültségi fokon áll. A maradék munkálatok befejezésére új közbeszerzési eljárást kell kiírni.Wittinghoff Tamás polgármester azt javasolta, hogy bár még nem zárult le a szakértői vizsgálat azzal kapcsolatban, hogy egészen pontosan milyen munkálatok, milyen mennyiségben vannak még hátra az építkezésen, írják ki a közbeszerzési pályázat első szakaszát, a részvételi felhívást, amelynek a pontos műszaki tartalom részletes megjelenítése nem kötelező kelléke.. Ebben a szakaszban csak a potenciálisan szóba jöhető pályázókat választanák ki. Mire a pontos műszaki tartalmat meg kell adni, a közbeszerzés második szakaszában, addigra elkészül a szakértői vélemény, amit május 15-ére ígértek. Azért sürgetné a folyamatot - indokolt a polgármester, mert így még elméleti esélye lenne annak, hogy az uszodát és a strandot a nyári fürdő- szezonban átadják. A közbeszerzést bonyolító ügyvéd szerint, minimális kockázattal megoldható lenne az, amit a polgármester javasolt. Hiszen, mint Wittinghoff kérdésére kifejtette, ha nem érkezne meg határidőre a szakértői vélemény, vagy ha nem fedné pontosan az első szakasz kiírását, akkor egy alkalommal módosíthatnak a szövegen.Ennek ellenére a konzervatív oldal képviselői úgy ítélték meg, hogy annyi gond adódott már ennek a beruházásnak a kapcsán, hogy néhány hét miatt már nem érdemes kockáztatni. Romsics Sándor itt is hiányolta a generálkivitelezőt. Kálóczi Imre (Fidesz-KDNP) szerint egyelőre nem tisztázott, hogy ki vállal garanciát az egész beruházásra, és a kiírás szövegét is több ponton módosítani javasolta. Sánta Áron is úgy látta, hogy gond lehet abból, hogy még nincsen meg a pontos műszaki tartalom.Végül nem sikerült a szükséges többséget megszerezni a polgármester javaslatához, amely gyorsította volna a folyamatot, így egyelőre nem lehetséges a közbeszerzési eljárás első szakaszának elindítása.